Így várják a drukkerek a vasi kosár El Clasicót

Falco-Körmend, Körmend-Falco: egyre megy, hol rendezik a két csapat összecsapását, a szurkolók rendre megtöltik a szombathelyi avagy a körmendi csarnokot. Vélhetően ezúttal sem lesz másképp, így megkérdeztük a két tábor egy-egy prominens alakját, milyen emlékeik vannak a rivális elleni derbikről, egyáltalán hogy készülnek a meccsre.

- Mikor voltam először Falco-meccsen? - kérdez vissza Kovács Miklós, a Falco-szurkolóit tömörítő "Legio" vezetője. - Várjon egy kicsit, ezen gondolkodnom kell. Ha jól emlékszem 1993-94 környékén tűntem fel először a csapat meccsén. Nem ma volt, annyi bizonyos. Azóta nem csak Szombathelyen, hanem idegenben is ott vagyok a csarnokokban, van egy sorozatom, amire különösen büszke vagyok. Zsinórban 147 olyan meccs volt, amely nem kezdődött el nélkülem, de azóta sem sok találkozóról hiányoztam. A legemlékezetesebb derbi természetesen a körmendi bajnokavatónk volt, annál jobban nem lehetett volna megrendezni a dolgokat, éppen a nagy rivális otthonában ünnepelhettük az aranyérmet. A legkellemetlenebb vereség pedig a csarnokavatón elszenvedett zakó.

- Természetesen most győzelmet várok a Körmend ellen, az sem baj, ha a harmadik, negyedik negyedben még piros-fekete csapat vezet, lényeg, hogy a végén mi örülhessünk. Olyan hét pont körüli Falco-sikert remélek. Légiósaink közül egyedül talán Morris az, aki még nem tudja, hogy mit jelent egy Falco-Kömend derbi, szerintem a félidőre ő is tisztában lesz azzal, miért is különleges ez a csata. Nem lesz könnyű dolgunk, mert szerintem mindenben javulnunk kell, védekezésben és támadásban is több kell az eddigieknél. A hazai pálya viszont mellettünk szól, ígérem, hogy pokoli hangulatot csinálunk az Arenában.

- Ami a szurkolást illeti: azt nem árulom el, hogy készülünk-e valamilyen koreográfiával vagy sem, azt viszont elmondhatom, hogy csak magunkra figyelünk, abszolút hidegen hagy, hogy a másik tábor mit kiabál a meccsen. Annak viszont örülnék, ha minél több körmendi drukker jönne el,elég lehangoló látvány egy üres vendégszektor. Egy jó teltházat várok szombaton. Nekünk a lelátón a szurkolása feladatunk, a játékosoknak a pályán a győzelem - ilyen egyszerű ez. A bajnokság végén szerintem az első nyolcban ott leszünk, és ha mondjuk a negyedik helyről indítanánk a rohamot, akkor a négy közé jutás sem elképzelhetetlen - vélekedett Kovács Miklós.

- Bizony már jó régen, egészen pontosan 1992-ben voltam először Körmend-meccsen - jelezte Finta "Fix" László, a körmendi Red Devils egyik tagja. - Azóta folyamatoson szurkolok a csapat mérkőzésein, persze nem csak a hazai meccsekre megyek ki, hanem ha tehetem, idegenbe is elkísérem a srácokat. Akadt olyan időszak, amikor az összes idegenbeli derbin ott voltam, így például egy hónap alatt kétszer is jártam Debrecenben - a bajnoki mellett a Magyar Kupa találkozóra is elutaztam. Kemény túrák voltak ezek. Az utóbbi két évben azonban - kislányom születése óta - kevesebbet járok idegenbeli meccsekre, első a család, de szorosan mögötte persze ott van a Körmend is! Úgy vélem Csák Tomi és Sabáli Balázs érkezésével - a tavalyival ellentétben - ismét előtérbe került a körmendi "szív". Amennyiben a csapat bejut a legjobb nyolcba, én már boldog leszek, a négy pedig már hab lenne a tortán.

- Természetesen jónéhány emlék tódul elő, amikor a Falco elleni párharokra gondolok: akad közötte pozitív és negatív egyaránt - folytatta Finta László. - Az első helyre mindenképpen a Falco csarnokavatója kívánkozik, az Arena Savariába akkor több körmendi drukker zarándokolt el, mint hazai, ráadásul öt ponttal megnyertük a derbit. Fájó emlék a legutóbbi Körmend-Falco bajnoki döntő, ahol a sárga-feketék a bajnoki címet ünnepelhették. Abban az évben engem választottak az év Körmend-szurkolójává, de érthetően kissé keserű szájízzel vettem át az ünneplő Falco-szurkolók mellett az oklevelet. Remélem ezúttal ismét mi örülhetünk, hiszen több érv is mellettünk szól. Sabáli Balázs aktuális csapatára jellemző, hogy szép lassan, meccsről-meccsre javul a teljesítménye, úgy látom most is ez a tendencia. Szerintem Balázs jobb edző mint Déri Csaba - ez is mellettünk szól. Harmadrészt pedig hosszabb a cserepadunk mint riválisunké, ráadásul Alekszejev is egyre jobb formában van, és remélem, hogy Tóth Gergő is vállalja a játékot - márpedig ebben az esetben nem lesznek gondjaink a levegőben. Javult a védekezésünk is, márpedig ha a Falcot 65-70 pont körül tudjuk tartani, akkor nyerhetünk. Akkor is nekünk áll a zászló, ha az első félidőt egál körüli eredményre hozzuk.

- Bízom mindkét tábor józanságában, és abban, hogy csak a pályán lesz csata, a lelátón és az utcán valamennyi drukker normálisan viselkedik. Annyit ígérhetek, hogy mi teli torokból biztatjuk a fiúkat, őrületes hangulat lesz, zsúfolásig megtelik a vendégszektor, különbusz is indul Körmendről - rajtunk tehát semmi nem múlik majd. Az eredményre nem mernék tippelni, de az biztos, hogy a minimális, egy pontos körmendi sikernek is nagyon tudnék örülni...