Magánnyugdíj: bekerül a törvénybe a reálhozam adómentessége

A nyugdíjreform- és adósságcsökkentő alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényjavaslat zárószavazása előtt nyújtott be hétfőn módosító indítványt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az indítvány összhangba hozza az Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János fideszes képviselők által jegyezett, múlt héten a parlament elé terjesztett politikai nyilatkozattervezetet a törvénnyel.

A tervezet ugyanis egyebek között kimondja: garantálni kell az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011 . január 31-ig átléptek és hozamukat kivették. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője múlt kedden azt nyilatkozta: az ebből fakadó jogtechnikai következményeket a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készülő törvénytervezet rendezi majd.

A magán-nyugdíjpénztári rendszert átalakító törvényjavaslat végszavazását hétfőn tartja a Ház, ehhez nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt a nemzetgazdasági miniszter.

A javaslat szerint az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések (vagyis mind a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések, mind a reálhozam) adómentesen felvehetők lesznek.

A módosító indítvány rendelkezik arról is, hogy az a biztosított, aki fenntartja pénztártagságát, a 2011. december 1-jét követően megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen.

A módosító javaslat némileg változtat a határidőkön is: továbbra is él az a szabály, hogy a  magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31-ig kell nyilatkoznia; de nyilatkozat hiányában a nyugdíjpénztári tagság nem február 1-jén, hanem március 1-jén szűnne meg.

Az a helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve tartósan külföldön tartózkodó pénztártag, aki nem tud 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nyilatkozni, annak az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig kell nyilatkoznia.

OLDALTÖRÉS: MSZP: alkotmányellenes lesz a magánnyugdíjpénztárakról szóló döntés

MSZP: alkotmányellenes lesz a magánnyugdíjpénztárakról szóló döntés

Az MSZP alkotmányellenesnek tartja a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, ezért megerősítette azon ígéretét, hogy kárpótolja azokat, akik a magánnyugdíjpénztárakban maradnak.

Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Európában és Magyarországon is alkotmányellenes, ha egy járulékot hozzájárulásnak vagy adónak nevezve elvonnak.

Leszögezte, amint lehetőségük lesz rá, biztosítják a 24 százalékos nyugdíjhozzájárulás után járó állami nyugdíjjogosultságot mindenkinek, aki nem lép át az állami rendszerbe.

Mint mondta, ha a parlament hétfőn elfogadja az erről szóló javaslatot, a várhatóan nem illeti meg a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulás azokat, akik a magán-nyugdíjpénztárakban maradnak, utánuk az állami nyugdíjalapba kerülnek a befizetések.

Tóbiás József úgy fogalmazott: ezután az áfát is általános forgalmi járuléknak, az szja-t pedig személyi jövedelem hozzájárulásnak kellene nevezni. 

Mint mondta, a járulék egyfajta ellenszolgáltatást feltételez azok számára, akik ezt befizetik, a törvény hétfői elfogadásával azonban a nyugdíjhozzájárulás ellenszolgáltatás nélküli adóbevétellé válik.

Az ellenzéki képviselő úgy látja: a kormánynak azért van szüksége a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításaira, mert gazdaságpolitika hiányában így tud forráshoz jutni. Szavai szerint ha a parlament elfogadja az erről szóló törvényt, akkor hárommillió ember magán-nyugdíjpénztári megtakarítása feletti rendelkezési jog  önkényesen, egyoldalúan korlátózódik, és egy olyan adó kerül bevezetésre, amelyet jelen pillanatban nyugdíjhozzájárulásnak hívnak.

A szocialista politikus kifogásolta, hogy az Országgyűlés tárgysorozatba sem vette az MSZP azon indítványát, amely lehetőséget adott volna a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy valóban szabadon dönthessenek a megtakarításukról; választhattak volna az állami és az önkéntes nyugdíjrendszer között.

Civilek szerint sérült a jogállamiság az elmúlt fél évben

OLDALTÖRÉS: Civilek szerint sérült a jogállamiság az elmúlt fél évben

Civil szervezetek szerint számos olyan döntés született az elmúlt fél évben, amely sérti a jogállamiságot. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért hétfői közleménye úgy fogalmaz, hogy a kormányzat csökkentette a független intézmények hatalomkorlátozó szerepét.

Az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint a kormány megbontotta a fékek és egyensúlyok rendszerét. Az aláírók a többi között ide sorolják az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, a döntést a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmondásáról, az ügyészség közjogi és politikai felelősségének "további csökkentését", a Költségvetési Tanács büdzséjének "lenullázását" és a visszaható hatályú szabályozás tilalmának "áttörését". A közlemény a jogállamiság megsértéseként értékeli, hogy a média irányítása és a hírközlés felügyelete "a kormánytöbbség meghatározó befolyása alá került".

A parlamenti többség olyan személyt választott köztársasági elnöknek, aki "nyilvánosan ígéretet tett saját pártjának arra, hogy megválasztása esetén nem fog élni azon alkotmányban biztosított hatásköreivel, amelyek kontrollt jelentenének a párt által adott parlamenti többség munkája felett" - fogalmaznak.

A szervezetek szerint a  kormány arra készül, hogy néhány hónapon belül új alkotmányt fogadjon el. A "forradalmi alkotmányozásokat idéző rohamtempó" azonban nem ad lehetőséget a nyilvános társadalmi vitára.

A kormány az idő rövidsége miatt úgy tervezi, hogy az alkotmánynak azokat a garanciális szempontból fontos elemeit, amelyek kidolgozása hosszabb időt venne igénybe, egyszerűen kihagyja az alkotmányszövegből, és úgynevezett sarkalatos törvények szabályozási tárgykörébe utalja - írta a három szervezet.

Ez több szempontból is veszélyezteti az alkotmányos berendezkedés stabilitását. "Egyrészről nem tudni, mikor kerül majd sor a sarkalatos törvények elfogadására, másrészt mivel sem az alkotmányvédelem, sem az alkotmány stabilitását biztosító, bevezetni tervezett eljárási garanciák nem terjednek majd ki a sarkalatos törvényekre, az alkotmányos berendezkedés alapvető elemei kétharmados többséggel továbbra is könnyűszerrel módosíthatók lesznek" - olvasható a szövegben.

A civilek szerint a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét sértette, hogy a 2006 őszén elkövetett jogsértésekkel foglalkozó albizottság előtt megjelenésre köteleztek bírákat.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvények kapcsán a civilek úgy vélik: a szabályozás sérti a tulajdonhoz való jogot, mert azok számára, akik több mint egy évtizede magánnyugdíj-pénztári tagok, a jogalkotó nem hagy valódi mérlegelési lehetőséget, hiszen a magánnyugdíjpénztár-tagsági jogviszony fenntartása a majdani állami nyugdíj elvesztésével jár. 

"Így az átlépés nem önkéntes beleegyezésen alapul, hanem kényszerhelyzet eredménye" - olvasható a közleményben.

Sérti továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozásához azonos mértékben hozzájáruló személyek között a nyugdíjjogosultság szempontjából különbséget tesz a jogalkotó - olvasható az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közleményében.