Orbán-szobrot avattak Gércén

A vendégeket Gömbös Géza szőlős gazda köszöntötte. Amint mondta, öt évvel ezelőtt a hegy villamosítása megtörtént, több mint ötven pincében van áram, így a gazdák elektromos darálóval, bogyozóval, korszerű technikai eszközökkel tudnak a szőlőből bort készíteni.

A borversennyel egybekötött Orbán napot 2010 óta rendezik meg. Az utóbbi időben több fiatal is elkezdett szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkozni. Az idei év nagy eseménye a Szent Orbán szobor felavatása és felszentelése.

A szobornál dr. Marton Ferenc nyugalmazott körjegyző mondott avató beszédet, aki Gércén töltötte szolgálati idejét és innen ment nyugdíjba, a település történetét nagyon jól ismeri. Nyugdíjasként alapos kutatásokat végzett levéltárban, különböző intézményekben. Sok érdekességet talált a faluról, ezeket folyamatosan rendszerezi. Avató beszédében elmondta, hogy Gércén régóta foglalkoznak szőlő- és gyümölcstermesztéssel.

Balasi István katolikus plébános, Harcsár Sándor evangélikus lelkész, Gömbös Géza szőlős gazda, dr. Marton Ferenc nyugalmazott körjegyző, Pencz József amatőr fafaragó a felavatott Szent Orbán szobornál. Fotó: Kaszásné Cseledi Edina

A község már az 1884-es Magyar Királyi borászati törzskönyvben is szerepel, a Polgár-hegyről is vannak feljegyzései. Megtudhattuk tőle, hogy erdős részből alakították ki, és ma is fellelhető hegy-gyepü vette körül. Három hegykapu volt, amely ünnepnapon zárva volt, és nem lehetett fogattal behajtani. A birtokhatárokat helyben fellelhető terméskövekkel, úgynevezett megyekövekkel jelölték.

A keskeny hosszú parcellák is arra utalnak, hogy sok embernek volt birtoka. Ezen a területen a szegényebb réteg rendelkezett szőlőbirtokkal. Erre utal az elnevezése is, a Polgár-hegy, míg a nemeseknek a Nemes-hegyen volt birtokuk.

A hegyközségi szabályokat hegytörvénybe foglalták, hegybíró hegyőr, hegypásztor működött a területen. Az1800-as években hatalmas jégverés pusztította a területet, ennek emlékére keresztet állítottak.

Minden évben ide zarándokoltak, és itt imádkoztak a második világháborúig. Itt volt a második világháborúban az első civil áldozat, amikor bombatalálat érte a disznópásztort és csordáját. Marton Ferenc befejezésként arra buzdította a gazdákat, hogy a hagyományokat továbbra is ápolják.

A szőlő és bor védőszentjének szobrát Balasi István katolikus plébános és Harcsár Sándor evangélikus lelkész szentelte fel. Az ünnepség után a résztvevők egy közös ebéden vettek részt, a délután a hegyen termett borok kóstolgatásával és kötetlen beszélgetéssel telt.