Életmód

2016.02.18. 20:18

A korpás kiflitől a pácolt tofuig - Mit esznek a gyerekek a világ országaiban?

Az óvodásoknak, kisiskolásoknak a reggeli kihagyhatatlan étkezés, sokan mégsem esznek semmit felkelés után még órákig. Pedig a hiányosan táplált gyerekek szellemi teljesítménye gyengébb. Ha teszünk, se mindegy, hogy mit a kicsik tányérjára reggel. A magyar gyerekek és távoli földrészeken élő kortársaik egészen más dolgokat fogyasztanak.

Tóth Kata

Amennyiben mi, felnőttek nyitott szemmel-füllel járunk, kellően egészségtudatossá formáltuk magunkat - vagy azzá tettek bennünket a magazinok és az internet, ki nem hagynánk a reggelit. Elméletben legalábbis semmiképpen, hiszen pontosan tudjuk, hogy olyan tökéletes energiaforrás, ami több órára elég energiát ad szervezetünknek, javítja a koncentrációnkat, a teljesítményünket, és nem hagy elájulni a délelőtti órákban. Hibátlanul felelünk, ha felmerül, mit kell, hogy tartalmazzon az ideális napindító étkezés, milyen tápanyagban legyen szegény és miben gazdag. És jó esetben nem indulunk el otthonról egy kávéval, folyadékfogyasztás nélkül, 10-kor már az óránkat nézve, hogy messze van-e még az ebédidő.

Ha magunkra nem is, óvodás, kisiskolás gyermekünkre, annak lehetőség szerint kiegyensúlyozott táplálkozására - ezen belül reggeli étkezésére - figyelünk, ha gondoskodó szülők vagyunk. Ha mi nem, akkor megteszik ezt az intézmények, tavaly szeptemberben menzareform indult, igaz, megoszlanak az újításokkal kapcsolatos vélemények. A hiányosan táplált gyerekek szellemi teljesítménye bizonyítottan gyengébb, és az ideális korpás kifli/rozsos zsemle körözöttel, paprikával összeállítású szendvics helyett tejszeletet kakóval fogyasztók között gyakrabban fordul elő elhízás is. Elcsépelt mondat, mégsem árt ismételni: a gyerekek szervezete még fejlődik, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ételekkel, italokkal támogatjuk ezt a fejlődést. A későbbi életmódbeli szokások kisgyermekkorban alapozódnak, és a rosszakon felnőttként irgalmatlanul nehéz változtatni.

A reggeli - annak egészséges válfaja - tehát a napi rutin részévé kell, hogy váljon. De mit értünk egészséges alatt? És vajon az európai, magyar kisgyerekek különböznek külföldi kortársaiktól abban, hogy mit fogyasztanak felkelés után, bölcsődébe, óvodába, iskolába érkezés előtt? Ha igen, miben? Íme néhány példa a számtalan, gyerekeknek szánt napindító étel közül.

Egy átlagos európai óvodás, iskolás reggelije tartalmaz valamilyen gabonából készült élelmiszert, például pékárut vagy zabpelyhet, sajtféléket, felvágottat, tojást, zöldséget, teát, gyümölcslevet, kakaót vagy vizet. Más kérdés, hogy sok család hétköznapokon gyakran, többféle indokkal kihagyja a reggelit. Az amerikai szülők javarészt gabonapelyhet - zab- vagy kukoricapelyhet, abból is a cukros változatot -, esetleg tojást baconnel,  sonkával,   bagelt, toastkenyeret, muffint, hideg pizzaszeletet vagy fánkot kólával kínálnak gyermeküknek. Nyugat-Afrikában, például Ghánában, Nigériában köleskását, zabkását, sűrített tejjel készülő kukoricakását esznek a gyerekek, vagy omlettet egy tömény, édeskés kenyérfélével. Dél-Afrikában banánnal, datolyával töltött muffin a kedvenc, Japánban rizst reggeliznek egy nattó nevű nemzeti étellel, ami erjesztett, átgőzölt szójababot takar, és ami vitaminokban, fehérjében, növényi rostokban, vasban gazdag. Ott gond  nélkül tálalják az előző esti vacsora maradékát másnap reggelire. Jamaikában a földimogyoró- vagy búzakorpakása, Új-Zélandon és Ausztráliában a pirítós vegemite-tal - sós- élesztőkivonat-sűrítménnyel a sztár; Kínában a rizskása pácolt tofuval, szárított hússal vagy tojással. Kubában, Brazíliában, Latin-Amerika más részein egyáltalán nem szokatlan a reggelire tejeskávét szürcsölő egészen kis gyerekek látványa. A pakisztáni fiúk, lányok a tejet rózsasziruppal fogyasztják, svéd kortársaik „filmjölk”nevű savanyú aludttejének különböző fajtáit pedig Európa, Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika egyes országaiban is megtaláljuk. Az indiai konyha rendkívül változatos, minden reggel kerül az asztalra lepénykenyér - chapati. A dél-indiai konyha három snack-jének egyikével - az idli-vel - indul egy ottani gyerek napja. Ez egy gőzben főtt rizstésztából, lencséből készülő kenyérféle. A koreai csöppségek pedig kimchit esznek, ez erjesztéssel készült csípős, fokhagymás káposzta, és bizony időbe telik, míg megszokják az ízét.

Az élelmiszeripar gyártócégei érdekeltek igazán abban, hogy a gyerekek édes ízű dolgokat kapjanak reggelire. Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy számos országban bizony savanyú, erjesztett, langyos vagy sós ételek kerülnek reggel a kicsik tányérjára. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk kísérletező kedvű legyen, meg kell, hogy ismertessük a változatos ízekkel akár már az anyaméhben - legyen szó pácolt halról vagy savanyú káposztáról. Megszületésük után aztán állítólag a kicsik előnyben részesítik majd azokat az ételeket, ízeket, amiket már a méhen belül „kóstoltak”. A bébiételek ebben nem fognak segíteni, inkább az édes íz iránti vonzalmat erősítik. A gyerekek -  csakúgy, mint a mindenevő állatfajok kicsinyei - jellemzően elutasítják az ismeretlen ételeket az első néhány alkalommal.

Ha mindenképpen szeretnénk őket új ízekhez szoktatni, többször kell azokat kínálni. Ízlésük aszerint az étkezési kultúra és környezet szerint formálódik majd, amelybe beleszülettek. Gasztrokalandra fel tehát, megéri a fáradságot!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!