Nelson Piquet szerint Ayrton Sennának ma saját egyháza lenne!

Fotók: Varga András

Vártam, és nagyon készültem erre az interjúra. Annak fényében, hogy Ayrton Senna nagy rajongója voltam tinédzserként, különösen izgatott voltam, hiszen nem minden nap beszélgethet az ember, immáron újságíróként, saját hőse egykori legádázabb ellenfelével. Nos, Nelson Piquet nem is hazudtolta meg magát, mondhatnám papírforma szerűen hozta a kötelezőt, miután sikerült végre hosszas egyeztetések után leülnünk. Ausztriában még engem is átvert, mint egykoron csapattársát Mansellt a beállításokkal, és ígérete ellenére vasárnap elhajtott azzal, hogy „túl sok interjút adtam már a hétvégén.” (Tudtam hogy nem.), de szent ígéretet tett arra, hogy Magyarországon majd bepótoljuk. Végül a Lechner Racing csapatánál találtam meg az öreg brazilt, hiszen épp velük versenyez egyik fia Pedro Piquet egy Porschéval. Ekkor már kifejezetten hangulatba került, és dobolt az asztalon, hogy gyerünk, csináljuk meg!  Írhatnék még persze arról, hogy milyen volt a testbeszéde, miközben a kemény témákat kiveséztük, de azt hiszem felesleges, elég markáns lett ez ilyen jellegű információk nélkül is.

Vámosi Péter: Amikor először megláttad az 1986-os versenynaptárat és láttad, hogy van egy új pálya, a magyarországi Hungaroring, mire gondoltál először? Tudtad egyáltalán, hogy hol van Magyarország, mit tudtál róla?

Nelson Piquet: Nos, mi Brazíliában nem olyanok vagyunk, mint az amerikaiak. Sokat tanultunk földrajzból és más kultúrákról. Vicces, mert középiskolába az Egyesült Államokba jártam és ők nem tudják, hol van Brazília, hol van Kína, mi a saját fővárosuk, és így tovább. Nem tudom, miért, de ilyenek. Viszont Brazíliában ez másképp van. Sok földrajzot tanultunk a világ minden pontjáról, valamint történelmet is. És Magyarország, meg Budapest olyan nevek voltak, amikről sokat olvastunk és sokat tudtunk. Amint előálltak azzal a tervvel, hogy ott rendezzenek versenyt, nagyon izgatottak lettünk, mert ez valami más volt. Mindig ugyanazokon a helyeken versenyeztünk, most meg egy más helyre mehettünk. És állandóan a kommunista országokról beszéltek akkoriban, ez az egész nekünk nagyon jó volt. Szerettünk ott lenni, a város gyönyörű volt, amikor odaértünk, nagyon jól éreztük magunkat és nagyon jó eredményt is sikerült elérnem. Nagyon jó autóm volt, szóval nagyon jó volt az egész.

VP: Hogyan emlékszel az első itteni versenyedre? A pálya csúszós volt, nem volt sok fű Rossz pályaként emlékszel rá, igényelt ez tőled valami külön felkészülést? Hiszen egy vadonatúj pálya volt, semmit nem tudtál róla, nem voltak adataitok sem róla, semmi ilyesmi.

NP: Mivel nem voltak még versenyek a pályán és amikor vezetsz, akkor egy ívet használsz és olyan ez, mint amikor az eső elkezd felszáradni. Van egy tiszta rész, és ha csak egy kicsit is kimész onnan, máris olyan lesz, mintha vizes pályán mennél. De ugyanezt tapasztalta minden versenyző. Emiatt nagyon nehéz volt előzni, mert akárhányszor megpróbáltál egy manővert, összepiszkoltad a gumikat. De ez olyan jelenség, amiről sokat tanultunk, hogy mennyire is nehéz és a jobb versenyzők hamarabb adaptálódnak, mint a többiek.

VP: Végül megnyerted az első és a második itt rendezett nagydíjat is. Az első ma már történelem. Ha manapság felmész a YouTube-ra, vagy megnézel DVD-ket, akkor is láthatja mindenki hogy  mekkora harcot vívtál a honfitársaddal, Sennával. Mesélj erről egy kicsit, mert a YouTube-on nem igazán lehet jól kivenni a lényeget az első kanyaros előzésednél. Szóval tényleg bemutattál neki, vagy ez csak egy legenda?

NP: Nem, tényleg megtörtént a dolog! Mert Sennáról közismert, hogy nagyon „piszkosan” vezetett egész karrierje során. Úgy nyerte meg a (brit) Formula 3 bajnokságot, hogy ütközött az utolsó futamon az angol versenyzővel. Ha nem tesz így, nem nyeri meg a bajnokságot. Aztán ugyanezt a dolgot játszotta el Prosttal később. Ezen kívül az egész pályát úgy használta fel mindig, hogy minél nehezebb legyen őt megelőzni. Szóval, amikor aznap először odaértem mögé, hogy leelőzzem - ha jól megnézed, ez két körrel korábban volt - jobbra mozdult, a pálya nagyon piszkos részére szorítva engem. Másodjára is megpróbálta megcsinálni ezt, akkor viszont én egyenesen mentem tovább, erre pedig nem számított. És amikor leelőztem, azt mondtam magamban, és mutattam „nesze, b*szd meg”.

VP: Hogy tetszik a porcelán kupa, amit kaptál? Megvan még otthon?

NP: Persze, megvan minden kupám. A legszebb az a két kerámia, amit itt nyertem. Gyönyörűek

VP: és különlegesek.

NP: Igen.

VP: Ha már Senna szóba került. Amikor lehetőséget kapott, hogy teszteljen a Brabhamnek, igaz, hogy azt mondtad, „Bernard, nem kéne, hogy ő csatlakozzon a csapathoz”?

NP: Ha régóta vagy a versenyzésben, akkor tudod, hogy Bernie milyen. Bernie-nek nem lehet semmi sem megmondani. Azt ültet be, akit akar. Ez nem a versenyző választása.

VP: Tavaly lehetőséged volt a dobogón meginterjúvolni Lewist is és Nicole Scherzingerről kérdezted. Most a hölgy facér

NP: Csak vicceltem. Mindig mindenki ugyanarról, a versenyről kérdezgeti őket, én meg valami mást akartam kérdezni, úgyhogy megkérdeztem, hol van a barátnőd, miért nincs itt. Csak a móka kedvéért.

VP: Ha visszaforgathatnád az idő kerekét, elmennél-e a Williamstől 1987 végén, vagy sem?

NP: Nézd, amikor Frankkel aláírtam a szerződést (az 1986-os évre – a szerk.), akkor egyértelműen első számú versenyző voltam, és arról volt szó, hogy ha a bajnokságért harcolunk, akkor nem kell majd házon belül csatáznom. Nos, három hónappal a szerződés aláírása után Frank elszenvedte a balesetét és eltörte a nyakát és az egész évet kórházban töltötte. A csapat pedig ezalatt nagyon rosszul bánt velem. Angol bajnokot akartak maguknak, nem pedig egy brazilt, akinek az lenne a harmadik címe. És annyira harcoltunk egymással csapaton belül, hogy elvesztettük a bajnokságot Prosttal szemben. De nem akartam problémákat okozni Franknek, mert kórházban volt. Ez nagyon nehéz volt. Az ő problémája sokkal-sokkal nagyobb volt, mint az enyém. Ezért nem szóltam akkor erről. Aztán a második évben (1987-ben) én nyertem, de már az év közepén aláírtam máshova a következő évre, mert nem akartam ebben a csapaton belüli harcban maradni. Ha egyenlő státuszra szerződtem volna le, akkor az más lett volna. De engem azért szerződtettek, mert már tapasztalt voltam, egy kétszeres bajnok, és mert a Honda és a Michelin bajnokságot akart nyerni. Ez volt az ok, ezért szerződtettek engem. De mindegy is, ez már történelem.

VP: Egyszer azt mondtad Mansellre, hogy ő „egy gyors idióta”. Még mindig ezt gondolod róla?

NP: Ehh, még csak nem is volt gyors! (nevet) A második közös évünkben gyorsabb volt nálam az imolai balesetem miatt, és hosszú időre sokat vesztettem az éles látásomból, ami csak nagyon lassan jött vissza. Majdnem másfél másodperccel lettem lassabb a baleset után. Ezt nem mondtam el senkinek, mert ha megtettem volna, nem hagytak volna versenyezni.

VP: Hogyan csaltál az orvosi teszteken, hogy mégis átmentél rajtuk?

NP: Nos, kéthetente elmentem az olaszországi repülős kórházba vizsgálatokat csinálni és egyre jobban és jobban lettem. De az orvosok azt mondták, nézd, most csak várni tudsz, időbe telik az ilyesmi. Amikor az agyat nagy ütés éri és történik vele valami, akkor sok dolgot tud ez befolyásolni. Nekem a látásomra volt hatással. Olyan volt utána, mintha csak egy szemmel vezetnék. Az év végére már sokkal jobban voltam, de sosem jöttem tökéletesen rendbe.

VP: Mit gondolsz erről, Massának lehet hasonló problémája? Mert ahogy azt jól tudod, nálunk érte egy nagy baleset néhány éve

NP: Azt hiszem, hatással van rá egy kicsit ez. De ezt csak ő tudhatja, mert ha elmondja, akkor sohasem kapna szerződést többet.

VP: Mikor futottad az utolsó versenyed? Úgy értem, amikor nem csak valami bemutatón vettél részt, hanem igazi versenyautóval, igazi versenyen. Érdekel téged még az ilyesmi? Mert Emerson Fittipaldi még ma is versenyez például Ferrari GT autókkal

NP: Az igazi utolsó versenyemet ’87-ben futottam. A többi versennyel már csak pénzt kerestem. (nevet)

VP: Oké, jöjjön egy igazi kemény kérdés, nem kötelező válaszolnod. Csak két szót mondok: „Senna” és „meleg”.

NP: Nem tudom. Csak annyit tudunk mi ott Brazíliában, hogy a házassága érvénytelenítve lett és ennek két oka lehet ott. Az egyik, ha nincs elhálva a házasság, a másik, ha a feleség megtud valamit, hogy a férj valami „rosszat csinált”. És az ő házasságát kilenc hónap után törölték

VP: Hogy tudnád a Benettonnal töltött utolsó évedet leírni? Csak a pénzért csináltad már, vagy mondhatjuk, hogy Schumacher tényleg jobb volt nálad, vagy csak Flavio tolta őt egy kissé jobban?

NP: Schumacherrel hat hónapig voltunk csapattársak. Ennek a felében én voltam nála gyorsabb, a másik felében ő volt nálam gyorsabb. Nagyon gyors volt már rögtön a kezdetektől fogva. Én pedig már 40 éves voltam akkor. Ez nagy különbség!

VP: Mit gondolsz, lehetséges talán a jövőben, hogy mivel volt egy GP2-es csapatod és jelenleg a sorozatot Formula 2-vé alakítják, érdekelt legyél ebben, vagy talán a Piquet Sports főnöke legyél a Formula 1-ben?

NP: Nem, nem. Ezt csináltam Nelsinhónak egy ideig, de már nem. Pedrót beültetem egy normál csapathoz, aztán meglátjuk, mire megy

VP: Beszéljünk a családról. Kellyt szintén érdekli egy kicsit az autóversenyzés, csinált interjúkat a Formula E-ben, Laszlo pedig nekünk magyaroknak fontos, mert magyar neve van, Julia pedig Felipe Nasrral volt együtt korábban. Róla mit gondolsz, mint a brazilok új reménységéről?

NP: Nem tudom, csak az idő fogja megmondani, hogy mit tud.

VP: Azért térjünk vissza picit arra, hogy miért választottál magyar nevet a fiadnak. Nekünk magyaroknak ez nagyon megtisztelő ugyanakkor szokatlan dolog

NP: Abban az időben nagyon nemzetköziek voltunk és a Laszlo egy olyan név, amit ugyanúgy ejtenek a legtöbb nyelven. Laszlónak ejtik angolul, Laszlónak ejtik németül, Laszlónak ejtik portugálul, Laszlónak ejtik spanyolul, mind ugyanaz a kiejtés. És ez tetszett.

VP: Ki volt a nyolcvanas évek legnagyobb playboya a F1-ben, Prost vagy te?

NP: Nos, én sosem tettem tönkre egyetlen házasságot sem a Formula 1-ben, szóval talán ő.

VP: És ki volt a mezőny legnagyobb politikusa a nyolcvanas években, Prost, talán te, Mansell, Senna?

NP: Én biztos nem. Az biztos, hogy Prost minden sz@rt elmondott a francia újságíróknak. Én nem csináltam ezt a sz@rt, gyűlölöm a politikát.

VP: Oké, akkor most mondd el a véleményed az első suzukai esetről Senna vs. Prost kapcsán. Kinek a hibája volt 1989 és kinek a hibája volt a következő év?

NP: Mindketten hibásak voltak, csak Prost okosan csinálta. Nagyon lassú kanyarban, nem nagy balesetet okozva csukta be az ajtót. Senna meg kockáztatta az életét, hogy megnyerje a bajnokságot. Ilyesmit én soha az életben nem tettem.

VP: Két év múlva Brazíliában rendezik az olimpiai játékokat. Ennek egyik momentumaként  lerombolták az Autodromo Internacional Nelson Piquet-t. Mi a véleményed erről?

NP: Nos, ezt már rég megtették. Már öt éve elvesztettük azt a pályát. Brazíliában így megy ez – építenek valamit, aztán lerombolják, aztán megépítenek megint valamit, aztán azt is lerombolják Őrület. Ez mind politika. Nagyon remélem, hogy jó messze leszek az egész olimpiától! (nevet)

VP: Utolsó kérdés. Mit gondolsz, ha Ayrton Senna még mindig élne, mivel foglalkozna ma? Politikával, talán Bruno Senna menedzselésével, vagy talán Formula 1-es csapata lenne?

NP: Nem, egyházat alapított volna. (döbbent csend a környéken) Ezt mondta legalábbis

(Köszönet a segítségért Serbán Richárdnak!)