Ismét pozitívvá vált az elmúlt tíz esztendőre számított éves átlagos reálhozam

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a minap internetes honlapján közzétette valamennyi magyarországi nyugdíjpénztár tavalyi hozamteljesítményét. Az adatok szerint a 19 hazai magánnyugdíjpénztár növekedési portfólióinak összesített nettó hozama 25,62 százalék lett 2009-ben, a kiegyensúlyozott portfólió 17,42, a klasszikus 11,45 százalék hozammal zárt.

A kiemelkedően jó befektetési eredménynek köszönhetően az elmúlt tíz évre számított éves átlagos reálhozam - azaz az infláció fölötti hozam - mindhárom választható portfóliótípusnál pozitívvá vált, mértéke éves szinten átlagosan 0,35-1,02 százalék közötti.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elemzése szerint a klasszikus és a növekedési portfólióknál a magyar részvények tartása, az úgynevezett kiegyensúlyozott portfóliókban pedig az egyedi értékpapír-befektetések és a vagyonkezelői döntések támogatták a jó eredményeket.

A szervezet úgy tartja, hogy az említett számok bizonyítják: helyes volt a választható portfóliós rendszer bevezetése. A rendszer ugyanis a hosszabb távon a pénztárban maradóknak lehetővé teszi a nagyobb kockázat vállalását a nagyobb hozam reményében, a rövidesen nyugdíjba vonulóknál ugyanakkor képes a kockázatok, a lehetséges veszteségek mérséklésére. 2008-ban így a nyugdíjkorhatárhoz közel levő, klasszikus portfólióba sorolt tagok hozama kedvezőbb lett, mint a kiegyensúlyozott, vagy a növekedési portfólióban, a tavalyi évben pedig az elért hozamok a kockázati szint növekedésével emelkedtek.

A PSZÁF által nyilvánosságra hozott adatok szerint a 63 hazai önkéntes nyugdíjpénztár átlagosan 16,76 százalékos hozamot ért el tavaly. Ennek köszönhetően az elmúlt egy évtizedre számított reálhozam immáron itt is pozitívvá vált, éves szinten egy százalék lett. (Érdemes megjegyezni, hogy nemzetközi összehasonlításban mindkét pénztártípus hozamteljesítménye jónak számít.)

Ugyancsak a nyugdíjrendszerhez kapcsolódó téma: a tavalyi év végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltő, s a 2009 végéig tb öregségi nyugellátási megállapításban részesülő (volt) magánnyugdíjpénztári tagok - összesen 123 ezer állampolgár - visszaléphessenek a tisztán állami tb-rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat. Előbbi lehetőséggel 71 ezer 804 fő, utóbbival 1962 fő élt a pénztárak eddigi jelentései szerint.

A visszalépő tagok egyéni számlájának piaci értéke 100,2 milliárd forint, amelyből eddig 74,3 milliárd forintot az Államadósság Kezelő Központnak adtak át a pénztárak, a Magyar Államkincstár részére pedig 13,2 milliárd forintot készpénzben utaltak át. A nyugellátásuk módosítását kérő pénztártagok 1,4 milliárd forintot utaltak vissza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

A PSZÁF amúgy megújított formában közzétette módszertani útmutatóját a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépésekre vonatkozóan. 2010-től érvényes jogszabályi előírás, hogy elveszíti hozamgaranciáját az, akinek portfólióváltásai, illetve pénztári átlépései között bármikor kevesebb mint 5 év telik el. Egy korábbi szabály szerint pedig 2 éven belüli pénztárváltásnál (a számlakövetelés legföljebb 1 ezrelékére rúgó, minden esetben fölszámítható átlépési költségen felül) külön akár 5 ezer forintnyi átlépési díjat is fizetni kell.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete internetes hozamráta-számító, összehasonlító programot is megjelentetett a honlapján. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet: a gyakori átlépés a pénztárak közt díjkötelezettséggel és a hozamgarancia elvesztésével jár.