Kifogásolt hitelszerződések

A jó hír, hogy a vizsgálatok során nem találkoztak olyannal, hogy a pénzügyi vállalkozások az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése okán a késedelmes fizetésre alkalmazott piaci gyakorlat szerinti 90-180 napnál hamarabb mondták volna föl a kölcsönszerződést. (Noha a rövidebb idejű felmondási határidőt a szerződések nem zárták vol- na ki).

Az ellenőrzés során nyert adatok alapján nem bizonyítható tehát, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozásoknál az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése lett volna a cél, a vizsgálatok ugyanakkor azt is megállapították, hogy az érintett intézmények többsége súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket. Több esetben erre a jogszabályok áthágásával került sor, más esetekben - még ha a jog betűjét szó szerint értelmezve be is tartották - egyéb, az ügyfél érdekével ellentétes eljárá-sokkal csorbították a fogyasztók érdekeit.

Szintén kiderült, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozások több esetben is olyan partnerekkel működtek együtt, amelyekkel szemben a fel-ügyelet feljelentést tett, és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtástól, mivel magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is adtak hitelt. A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

A jó hír, hogy a vizsgálatok során nem találkoztak olyannal, hogy a pénzügyi vállalkozások az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése okán a késedelmes fizetésre alkalmazott piaci gyakorlat szerinti 90-180 napnál hamarabb mondták volna föl a kölcsönszerződést. (Noha a rövidebb idejű felmondási határidőt a szerződések nem zárták vol- na ki).

Az ellenőrzés során nyert adatok alapján nem bizonyítható tehát, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozásoknál az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése lett volna a cél, a vizsgálatok ugyanakkor azt is megállapították, hogy az érintett intézmények többsége súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket. Több esetben erre a jogszabályok áthágásával került sor, más esetekben - még ha a jog betűjét szó szerint értelmezve be is tartották - egyéb, az ügyfél érdekével ellentétes eljárá-sokkal csorbították a fogyasztók érdekeit.

Szintén kiderült, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozások több esetben is olyan partnerekkel működtek együtt, amelyekkel szemben a fel-ügyelet feljelentést tett, és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtástól, mivel magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is adtak hitelt. A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Az ellenőrzés során nyert adatok alapján nem bizonyítható tehát, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozásoknál az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése lett volna a cél, a vizsgálatok ugyanakkor azt is megállapították, hogy az érintett intézmények többsége súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket. Több esetben erre a jogszabályok áthágásával került sor, más esetekben - még ha a jog betűjét szó szerint értelmezve be is tartották - egyéb, az ügyfél érdekével ellentétes eljárá-sokkal csorbították a fogyasztók érdekeit.

Szintén kiderült, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozások több esetben is olyan partnerekkel működtek együtt, amelyekkel szemben a fel-ügyelet feljelentést tett, és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtástól, mivel magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is adtak hitelt. A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Az ellenőrzés során nyert adatok alapján nem bizonyítható tehát, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozásoknál az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése lett volna a cél, a vizsgálatok ugyanakkor azt is megállapították, hogy az érintett intézmények többsége súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket. Több esetben erre a jogszabályok áthágásával került sor, más esetekben - még ha a jog betűjét szó szerint értelmezve be is tartották - egyéb, az ügyfél érdekével ellentétes eljárá-sokkal csorbították a fogyasztók érdekeit.

Szintén kiderült, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozások több esetben is olyan partnerekkel működtek együtt, amelyekkel szemben a fel-ügyelet feljelentést tett, és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtástól, mivel magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is adtak hitelt. A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Szintén kiderült, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozások több esetben is olyan partnerekkel működtek együtt, amelyekkel szemben a fel-ügyelet feljelentést tett, és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtástól, mivel magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is adtak hitelt. A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Szintén kiderült, hogy a vizsgált pénzügyi vállalkozások több esetben is olyan partnerekkel működtek együtt, amelyekkel szemben a fel-ügyelet feljelentést tett, és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtástól, mivel magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is adtak hitelt. A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

A feltárt hiányosságok nyomán több piaci szereplővel szemben a PSZÁF márciusban közérdekű keresetet indít. A felügyelet ezt olyan eseteknél teszi meg, amelyeknél az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett fogyasztó nevében indítják, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. (A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára, opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán indítják meg.)

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Mindezek mellett a PSZÁF az intézményi és személyi bírságok kiszabását is megkezdte. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. bírsághatározata már meg is jelent a szervezet honlapján, s információink szerint további bírságolások is várhatók.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

Ugyanígy utóvizsgálatokra is sor kerül. Ezeknél már az időközben hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzik, s további problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi bírságok is születhetnek.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

A PSZÁF értékelése szerint a vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is kifeszített volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.

E mellett a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott lehetőségük volt a problémás hitelállomány át-ütemezésére, módosítására. Ezek kezelését így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével, s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy kijelölésével) valósítják meg.Az értett jelzálog-hitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest 2009 őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban.