Gazdaság

2010.06.24. 02:29

Merre tart ma Magyarország? - befektetési mesterkurzus

Merre tart ma Magyarország? - címmel befektetési mesterkurzust indított a DFT Hungária. A diskurzusról a Pannon Lapok Társasága sorozatban számol be. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az eurózóna jövőjéről, és a magyar feladatokról beszélt.

Úgy vélte: ha a stabilitási és növekedési paktum követelményeit sikerül következetesen betartatni, az eurónak több előnye van, mint hátránya, ehhez azonban módosítani kell azt. Az 1997. júniusában elfogadott egyezmény (Stabiliy and Growth Pact - SGP) fő célja az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megteremtésének további lépéseihez szükséges költségvetési fegyelem biztosítása volt, s részletesen kifejtette, miként kell a gyakorlatban alkalmazni a maastrichti szerződés elveit, és milyen ellenőrző és szankcionáló eljárással tartható fent a közös európai valutához szükséges pénzügyi fegyelem. Újragondolásához figyelembe kellene venni az eddig lényegtelennek vélt külső egyensúly (folyó fizetési mérleg) mértékét, a belső megtakarítások és a bankrendszer szerepét, a versenyképességet.

Az euró-zónában a krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetési politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.

Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter, aki szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Először azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - szögezte le a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.

Úgy vélte: ha a stabilitási és növekedési paktum követelményeit sikerül következetesen betartatni, az eurónak több előnye van, mint hátránya, ehhez azonban módosítani kell azt. Az 1997. júniusában elfogadott egyezmény (Stabiliy and Growth Pact - SGP) fő célja az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megteremtésének további lépéseihez szükséges költségvetési fegyelem biztosítása volt, s részletesen kifejtette, miként kell a gyakorlatban alkalmazni a maastrichti szerződés elveit, és milyen ellenőrző és szankcionáló eljárással tartható fent a közös európai valutához szükséges pénzügyi fegyelem. Újragondolásához figyelembe kellene venni az eddig lényegtelennek vélt külső egyensúly (folyó fizetési mérleg) mértékét, a belső megtakarítások és a bankrendszer szerepét, a versenyképességet.

Az euró-zónában a krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetési politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.

Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter, aki szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Először azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - szögezte le a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.

Az euró-zónában a krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetési politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.

Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter, aki szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Először azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - szögezte le a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.

Az euró-zónában a krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetési politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.

Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter, aki szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Először azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - szögezte le a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.

Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter, aki szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Először azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - szögezte le a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.

Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter, aki szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Először azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - szögezte le a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!