Aratják az árpát, repcét

Összesen 81 ezer 382 hektárról kell betakarítani a termést, mely 61 ezer 38 hektár gabonából és 20 ezer 344 hektár repcéből tevődik össze. Az 5400 hektár őszi árpából 1300 hektárról került magtárba a termés, a hozam 3119 kg/hektár - tudtuk meg  Varsányi Lászlótól, a  Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság  igazgatóhelyettesétől. A termelők abban bíznak, hogy a magas felvásárlási árak a közepes termés mellett önköltséget meghaladó többletjövedelmet biztosítanak számukra.

- Kedvező időjárási viszonyok esetén hét végén az őszi árpa után a repce és a búza vágása is elkezdődik megyeszerte - folytatta a szakember. - A termelők ilyenkor várakozással és reménykedve vágnak bele a növénytermesztés nehéz, de mégis legszebb munkafolyamatába.

2011 augusztusában a megyében 111 milliméter csapadék esett, ezután a tenyészidőszak következő hónapjait 2012 áprilisáig folyamatos csapadékhiány jellemezte. A tízéves átlaghoz viszonyított lemaradás 141 milliméter volt. A talaj-előkészítés nehéz volt a nedves, majd túl száraz talajviszonyok miatt, de a vetések jelentős része időben történt. Az augusztus végéig elvetett őszi káposztarepcék közepes minőségben, a később vetettek gyenge állapotban indultak neki a télnek. Az őszi árpa vetése száraz magágyba történt, de a később érkezett csapadék segített. A búzák jól előkészített talajba kerültek, egyenletesen keltek, a télen számottevő kifagyás nem történt. A tavaszi növények vetése optimális időben, jó magágyba történt, mely egyenletes kelést biztosított.

- A fejtrágyázást és az aktuális növényvédelmi munkákat időben elvégezték a termelők. A csapadék mennyisége körzetenként eltérőt mutatott, többször az utolsó pillanatban segítette át a növényeket a kritikus időszakon. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a 35 Celsius-fok  körüli napi maximum hőmérsékletek, és a káros UV-B sugárzás mértéke nő. A vegetációt követő nyugalmi időszak megrövidül, korábbi kitavaszodás figyelhető meg, mely növeli a fagyveszélyt. A csapadék rendszertelenül, szélsőséges területi és időbeni elosztásban érkezik, árvíz, belvíz, aszály egyaránt előfordul. A csapadék csökken, és a 15 napnál hosszabb csapadéknélküliség gyakorisága emelkedik, tavasszal és a nyár második felében okoz aszályt. A kedvezőtlenebbé váló éghajlati viszonyok rontják a növények ellenálló-képességét, a kártevőkkel és betegségekkel szembeni védekezésünk hatékonyságát, gabonáknál vírusfertőzés, gombafertőzés, rovarkártételek erősödése figyelhető meg.

Az éghajlati elemek közül különösen fontos, meghatározó jelentőségű a csapadék mennyisége és annak eloszlása. Nemcsak az aktuálisan lehulló csapadék mennyisége a meghatározó, hanem fontos az a mennyiség, amelyet a talajok képesek tárolni.

- Előtérbe került a talaj forgatását helyettesítő nehéz kultivátorok (grubberek) alkalmazása, melyek 20-30 cm mélységig lazítják a talajt, sima egyenletes talajfelszínt biztosítanak, a szármaradványokat mulcsszerűen elterítik a felszínen, mely elősegíti a talaj nedvességtartalmának megőrzését - folytatta a szakember. - A nyereséges termelés érdekében komplex gondolkodásra van szükség. A rutinból végzett tevékenység minden elemét meg kell vizsgálni, mert a termésbiztonságnak sok tényezője van. Egy része független az embertől, másik része az emberi tevékenységgel befolyásolható - véli a szakember.

- A termesztés a technológia minden egyes elemének magas szintű megvalósítását és tudatos összehangolását  teszi szükségessé. Egyetlen technológiai elem elhagyása miatt veszélybe kerül az eredményesség. Legfontosabb a ráfordítás-haszon arány alapján nyugvó lehető legnagyobb nyereség elérése, ezt kell szem előtt tartani.

Azok a termelők, akik tárolni tudják terményeiket,  értékesítési és jövedelembiztonságot élveznek. A kereskedők kihasználva a kis mennyiséget előállító, tároló-kapacitással nem rendelkező, likviditási gondokkal küzdő gazdák helyzetét, betakarításkor alacsonyabb áron fogják felvásárolni a termést tőlük.