Zsebszerződések - Kisajátítás csak a legvégén

- A kormány folytatja a zsebszerződések felszámolására indított programját - ez volt a summázata a tárcaközi bizottság ülésének, amelyen részt vett az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNP) vezetője, dr. Markovics Tibor is.

Az elmúlt évben az ŐNP már jelentős összeget, 550 millió forintot  fordíthatott földvásárlásra, a zsebszerződések felszámolására, ebben az évben pedig  csaknem 1,5 milliárd forint áll rendelkezésére hasonló célból.

A zsebszerződések kérdése már jó másfél évtizede beszédtéma. Bár a hatályos jogszabályok alapján hazánkban pillanatnyilag még csak magyar állampolgár vásárolhat termőföldet, s ez így van a velünk együtt az unióhoz csatlakozó országok esetében is, a jogszabályt sorozatosan kijátszották. Tőkeerős külföldiek, a közelség okán elsősorban osztrákok, felvásároltak sok százezer, egyes számítások szerint  1 millió hektárt. Mivel a tulajdonjogot nem szerezhetik meg, ezért zsebbe szerződtek, hogy a termőföldvásárlási moratórium lejártát követően automatikusan jogosultak legyenek a tulajdonjog bejegyzésére. A kormány ez ellen lépett, a zsebszerződés megkötése büntetőjogi kategória lett. Mivel zsebszerződésekkel leginkább a nyugati országrészben találkozhatunk, tavaly a kormány által adott másfél milliárd forintból 550 milliót, míg az ez évre utalt 2,5 milliárdból 1,5-öt kap az ŐNP.

- Egy alkotmánybírósági alapú jogszabály révén az igazgatóságok az elmúlt 1,5 évtizedben csaknem 300 ezer hektárt vásároltak meg a magyar állam számára - mondta el Markovics Tibor. - E program mintegy tíz éve elakadt, de tavaly  sikerült újraindítani. Ilymódon  350 szerződést kötöttünk, s mindössze 7 esetben éltünk hatósági eszközzel. Egyezségre törekedtünk, csak végső esetben indítottuk meg a kisajátítási eljárást. A szántóföldek és gyepek esetében egységes árat ajánlunk, míg az erdőknél a kor függvényében nő a megajánlott ár. Eddig 500 hektár már állami tulajdonba került, s további mintegy 200 hektár esetében folyamatban  a kisajátítás - hallottuk.

Kiválóan alkalmas az állattartásra az amúgy kötött, savanyú őrségi föld. Horváth Rezső állatetető a gondozott lovakkal és tehenekkel (Fotó: Benkő Sándor)

Az igazgató hozzátette: a munkát nagyban nehezíti, hogy a termőföldek jelentős része osztatlan közös tulajdon. Nem ritka, hogy egy adott ingatlannak akár 60-80 tulajdonosa is van.

- E program során lett állami tulajdonú például az elhíresült osztrák zöldséges által használt terület. De más, a közvéleményt irritáló, vélhetően zsebszerződéses ügyekben is sikerült megnyugtató megoldást találnunk - mondta.

Markovics Tibor kifejtette, hogy idén a rendelkezésre álló pénzeszköz felhasználása során több mint ezer szerződés megkötésére, s több tucatnyi kisajátítás kezdeményezésére kell felkészülniük. Az igazgatóság számára ez egyelőre nagy falat, mivel kevés az emberük. Ezért is kezdeményezték a kormánynál a létszám bővítését. Rámutatott, hogy ideje rendbe tenni az egész földkérdést. Ama részét is, ami az adminisztrációt illeti. Ugyanakkor elhangzanak óvatosabb vélemények is. Egyes jogászok szerint túl gyors és elsöprő az állam nyomulása, s ez az unióban jogi aggályokat vethet fel, későbbi következményekkel. Egy jogász szerint a legkockázatosabb terület a haszonbérlet, ezen nehéz lesz fogást találni.