Horváth Csaba a LuK Savaria ívrugó szegmensének vezetője

A vállalat hatalmas csarnoka felől, a termelésen keresztülsétálva kísérettel érkeztünk meg az ívrugó szegmens vezetője, Horváth Csaba csendes irodájába. Megtudjuk, a fiatal szakember a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett gépészmérnök-műszaki tanár végzettséget, majd 2005-ben kezdett el a cégnél dolgozni. A LuK Savaria Kft. az első munkahelye, kezdetben a kéttömegű lendítőkerék gyártás csoportvezetője volt, egy eredményes betanulást követően szektorvezetővé lépett elő, de mára már a vállalat menedzsmentjének tagjaként olyan feladatokat lát el, amelyek több évre előre meghatározzák a cég jövőbeni helyzetét. Csaba mindig is ilyen hivatásra vágyott, reál és a műszaki pálya iránt érdeklődött, gyermekként édesapja műhelyében autót szerelt.

Horváth Csaba büszke arra, hogy fiatalon ilyen felelősségteljes munkakört tölthet be. Fotó: Unger Tamás

- Itt az a jó, hogy folyamatos a motiváció. Elégedett vagyok a munkámmal, pályakezdőként is előnyös volt bekerülni a vállalathoz, de az eltelt idő alatt is látom, hogy folyamatos a fejlődés, mindig van mit optimalizálni, fejleszteni. Vezetőim támogatására a múltba és a jelenben is mindig számíthattam. Még ha a fejlesztés pénzbe is kerül, akkor is hajlandók áldozni rá, hogy a cég minél eredményesebb lehessen.

Arra kértem Csabát meséljen a munkájáról. Megtudtam a folyamatszabályozás – amely a munkájának jelentős része – egyik legalapvetőbb eleme a statisztika, pedig az egyetemen nem gondolta, hogy ilyen lényeges lesz számára ez a tanegység. Bizalmi állás az övé, amely költségfelelősséggel is jár. Komoly döntéseket kell hoznia, hiszen ezek évekre előre meghatározzák a cég helyzetét, az is inspiráló, hogy a LuK Savaria Kft. nemcsak kuplungokat gyárt, hanem ma már a gépjárművek erőátviteli rendszereinek számos alkatrészeit készíti. Gyárt és fejleszt kuplungot, kuplungtárcsát, kéttömegű lendítőkereket, kinyomó rendszereket, továbbá ezen egységek komponenseinek nagy részét is a cég maga állítja elő.

Csaba lelkesen magyarázza ezeknek a szép nevű erőátviteli elemeknek a működését. Megtudom, hogy a kéttömegű lendítőkerék az autó főtengelyére van felcsavarozva, amelyben az ívrugón keresztül továbbítja a motornyomatékot a váltó felé, miközben izolálja a motorban keletkező lengéseket. Ez tehát a lendítőkerék szíve és lelke. A vállalatnál az értékteremtő folyamatok válnak egyre jelentősebbé, bár városszerte és a köztudatban – az általános vélekedések szerint – a cég leghangsúlyozottabb profilja: az összeszerelés. Horváth Csaba munkájához tartozik a minőség ellenőrzése is, de foglalkozik a kollégák munkájával: körülbelül száznegyvenöt fizikai dolgozó, harminc lelkes és kreatív mérnök, logisztikus, technikus, és műszakvezető tartozik az ő szegmenséhez.

A szegmensvezető nem riad vissza a fizikai munkától sem, ahogy ő mondja: nem baj, ha olajos lesz a keze. A gyárban nők is dolgoznak, hiszen nem minden munkavégzés megterhelő. A napi operatív faladatok mellett Csaba már a jövőt tervezi, a 2015–2016-os évre előre látnia kell a termelést egész folyamatában, statisztikai adatokkal alátámasztva. Analíziseket készít, költségkimutatásokat lajstromoz, kapcsolatot tart a dolgozókkal és egyeztet a termelés irányítóival, az ügyvezetéssel egyaránt.

A gépészmérnök, villamosmérnök végzettségűek jó eséllyel pályáznak a régió autóalkatrészeket gyártó vállalataihoz, mert ez a szektor jól teljesít. Hetente egy interjú biztosan van, Kecskeméttől Győrig rengeteg a pályázó és nagy eséllyel el is tudnak helyezkedni, hiszen ebben az iparágban folyamatos a felvétel. Mivel egyre több a régióban a nyugati cég innentől kezdve ez az iparág rohamosan fejlődik, a gépészmérnök és villamosmérnök képzettség tehát jó pályának tűnik.