Miért halnak meg többen januárban?

Van, aki az emberi lélek ünnepek után hirtelen leromló állapotát teszi felelőssé az új év eleji több halálozásért. Egyes nyugati pszichológusok az időjárást, az adósságot, az ünnepek óta eltelt időt és más tényezőket figyelembe véve kiszámolják, hogy melyik az év legdepressziósabb napja, mindig máshova esik, de januárban van. A napot elnevezték Blue Mondaynek, vagyis szomorú hétfőnek, és január 3. hétfőjén megemlékeznek a depresszió napjáról.

A Központi Statisztikai Hivatal 4,5 évtizedet átfogó adatsora szerint Magyarországon több mint tizenkétezren veszítik életüket az év első hónapjában. Mi a helyzet Vas megyében? Kértünk adatokat a Vas Megyei Temetkezési Kft.-től, és megkérdeztük dr. Stánitz Évát, a Vas Megyei Kormányhivatal megyei tiszti főorvosát: mi az oka, hogy januárban többen halnak meg, mint más hónapokban.

A Vas Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetője, Kiskós Ferenc saját vállalatának rögzített adatait osztotta meg velünk (amelyben nincsenek benne a megye kisebb vállalkozásainak mutatói). Ezek szerint 2017. januárban megugrott 146-ra, februárban 155-re a halálozások száma. 2014-ben és 2015-ben is januárban volt a legtöbb haláleset. 2016 kivétel volt, akkor decemberben haltak meg legtöbben. Az igazgató úgy véli, hogy az ünnepek várakozása még marasztaló a lélek számára, az emberek szeretnének találkozni a családtagjaikkal, aztán nem tartják magukat tovább. Hozzáteszi: bizonyos, hogy vannak orvosi szempontok is.

Dr. Stánitz Éva, a Vas Megyei Kormányhivatal megyei tiszti főorvosa kifejtette:

– Az élő szervezetek működésében ciklikusság figyelhető meg, valóban mutatkozik nagyobb számú halálozás decemberben, még inkább januárban. Vannak tényfelmérések, háttérokok, és vannak feltételezések. Elsősorban a pszichés állapotot, a depressziót tekintik a többlethalál okának az ünnepekkel összefüggésben. A statisztikai adatok alátámasztják, hogy az egyedülállóknak a magányosság, másoknak az ünnepekre felvett kölcsön, az adósság mértékével való szembesülés okoz depressziót. De magyarázható a halálozások megnövekedett száma a szigorúan vett élettani paraméterekkel is: a hideg időszakban a fiziológiai működések megváltoznak, negatív eltolódás mutatkozik a véralvadásban, az immunrendszerben. Harmadsorban életmódtényezők is okozzák: a túlevés, túlivás időszaka ez, amely a meglévő betegségeket rosszabbítja.

Ezenkívül igazolható módon többlethalálozást okoznak a téli vírusos megbetegedések, kiemelten az influenza. Ez azt jelenti, hogy nem közvetlenül a magas láz, a nátha a halál oka, hanem a meglévő (szív- és érrendszeri, daganatos, cukor- stb.) betegségek provokált rosszabbodása vezet halálhoz. Az influenzaszezonban, januárban és februárban, a járványok idején mérhető a többlethalálozás. Vannak inluenza-szövődményes halálozások is, de ez nem tömeges. Télen, extrém hideg esetén a kihűlés is veszélyforrás. De maga a hideg is megterheli a szervezetet, több fát kell vágni, mert jobban kell fűteni, ez túlzottan megterhelheti a szívbetegeket, de a légutat lehűtő, belélegzett hideg levegő is jelenthet problémát.

Megkérdeztünk egy falusi háziorvost is, mi a tapasztalata: mi vezethet télen gyakrabban halálhoz? Az 1800 beteget ellátó orvos úgy fogalmazott: nem érzékeli, hogy januárban több lenne a haláleset. Mint mondta, kétségtelen, hogy a tél maga, a kevés napfény, a hideg próbára teszi a szervezetet, nagyobb munkát jelent a szívnek. Megsokszorozódnak a felső légúti megbetegedések, a felülfertőződött influenzás esetek. De eshet el valaki úgy a jégen, hogy combnyaktörést szenved, és belehal a szövődményeibe. Az egyedül élőknél nagyobb a veszély, hogy kihűl a lakás, hogy nincs otthon élelem, nem tudnak elmenni boltba, és kevésbé tudnak segítséget kérni. Az útszélen elfekvő alkoholisták megfagyhatnak. A téli időszakban pszichésen érzékenyebbé válnak az emberek, de már a halottak napjától kezdve, ahogy szembesülnek a halállal, a magánnyal. Az ünnepek idején még érzékenyebbé válnak, így a fertőzés könnyen megbontja a kényes egyensúlyt.