Száz év alatt a természetes erdőterület alig kétszázezer négyzetkilométerre csökkent

Egy új francia tanulmány szerint már az 1750-es években ültetett fák is hozzájárultak a globális felmelegedéshez, mert a széleslevelű fajokat akkortól többnyire tűlevelűekre, így például fenyőre cserélték. A tűlevelű fák jóval sötétebbek, ezért több hőt nyelnek el, mint például a tölgy vagy a nyírfa, ez pedig kedvez az üvegházhatásnak. Ez a tényező Európa-szerte majdnem 0,12 fokkal növelte a felmelegedést ez idáig. A gyorsabban növekvő és kereskedelmi szempontból értékesebb fafajok, például a skót fenyő vagy a norvég lucfenyő telepítése is jelentős hatást gyakorolt az erdők fényvisszaverő képességére, és megváltoztatta a talaj kipárolgásának jellegét is.

Több, mint az ezredfordulón

Magyarországon 2016-ban több mint 2,59 millió hektár volt az erdőterületek nagysága, ami 150 ezer hektárral több, mint 2000-ben. A legtöbb fa akác, aztán jönnek a tölgyerdők, majd a cser, ezt pedig az erdeifenyő követi. Ez utóbbi 121 ezer hektáron, főleg a Nyugat-Dunántúlon, legnagyobb területen éppen Vas megyében található a Központi Statisztikai Hivatal 2013-as összefoglalója szerint.

Drámai mértékben összezsugorodott

Európa zöld lombozata 1750 és 1850 között drámai mértékben összezsugorodott, a természetes erdőterület alig 200 ezer négyzetkilométerre csökkent – hívták fel a fi gyelmet a franciaországi Laboratory of Climate Science and Environment kutatói. Az ebben a korszakban kibontakozó ipari forradalom, valamint a hajóépítés faigénye miatt jelentősen csökkent az őshonos fajokból álló erdők területe. Bár a gyors újraerdősítés önmagában jó dolognak tűnik, az új tanulmány megkérdőjelezi az eddigi erdősítések egyértelműen pozitív hatását a klímaváltozással kapcsolatban. A kutatók egy föld atmoszféra modell segítségével rekonstruálták az elmúlt 250 év európai erdőgazdálkodásának történetét. Ez kimutatta, hogy amikor emberi kontroll alá került az erdősítés, jóval kisebb lett a szén-dioxid-elnyelés is a vadon növő természetes erdőségekhez képest. A tanulmány szerzője, dr. Kim Naudts szerint a napjainkban tudatosan telepített erdők is kevesebb szenet képesek megkötni és elraktározni, mint a 250 esztendővel ezelőtti természetes erdőségek.

A klímaváltozást kezelendő, sok kormány főleg erdősítést, faültetési programokat hirdet meg.

A világ mezőgazdasági kormányzatainak azonban sokkal jobban oda kellene figyelni és óvatosabban kezelni a faültetést, ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen fajokkal és milyen módon folyik az erdőgazdálkodás.