A volt kőszegi polgármester és országgyűlési képviselő nem fél kijelenteni: boldog

1990 és 2002 között volt Kőszeg polgármestere, 1998 és 2014 között négy cikluson keresztül Vas megye 3. választókerületének egyéni országgyűlési képviselője. Polgármesteri tevékenységéért 1994. március 15-én Magyarország köztársasági elnökétől, Göncz Árpádtól a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. 2015-ben Kőszeg Város Önkormányzata díszpolgári címmel ismerte el munkásságát.

A rendszerváltás előtti időszakban a politikai pálya tabu volt számára: származása, a közeg és annak játékszabályai is visszatartották, hogy az egypártrendszerben szerepet vállaljon.

– A rendszerváltás utáni első, tulajdonrendezési, kártalanítási ügyekben, eljárásokban bővelkedő ciklus volt a legemlékezetesebb. Kőszeg sajátos helyzetű: országosan, a lakosság arányában is a legnagyobb műemlékkinccsel rendelkezik. Miközben a rendszerváltás előtt korábbi valós vagy csak potenciális versenytársainak fejlődését segítették, Kőszeg részint a határmentisége, részben történelmi múltja, tradíciói miatt állandó nyomás alá, hátrányos helyzetbe került. A rendszerváltásnál a tulajdonviszonyoktól kezdve a gondolkodásmódon át az emberi kapcsolatokat is újra kellett gondolni – így emlékszik a néhány éve visszavonult politikus, aki egyéni körzetében mindig arra törekedett, hogy harag és részrehajlás nélkül, szolgálatként végezze a feladatát. A nehéz átalakulási, átalakítási folyamat a közigazgatásban is nagy változásokat hozott, helyenként a teljes apparátusok lecserélését. Akkoriban a leginkább járható útnak azt tartotta, hogy esélyt, tiszta lapot ad az új körülmények között a korábbi időszak jó szakembereinek is.

Azt mondja: polgármesterként olyan szerepű az ember, mint a csapatsportokban a csapatkapitány. Ő veszi át a serleget, amiért együtt küzdöttek a csapattagok, de „nem biztos, hogy mindig az a legjobb játékos, aki a gólt rúgja, és aki a serleget átveszi”. Kétségtelen, hogy a felelősséget is neki kell vállalnia az elkövetett hibákért. Politikai hitvallása szerint a polgármesternek az adott település lakóinak köz­érzetére kell ügyelnie. – Ha a lakók érzik, hogy nem vezetni, hanem segíteni szeretne, ők is segítőtársakká válnak. Örülök, hogy polgármesterségem időszakában a várost meg tudtuk kímélni a nagy horderejű botrányoktól. Ebben nagyon jó munkatársaim voltak.

A másik alapelve: csendesen dorgálj, hangosan dicsérj! Soha egy munkatársát sem szégyenítette meg. Harag és részrehajlás nélkül dolgozott, a kereszténység alapeszméjének igyekezett megfelelni a társadalmi tevékenységében is. Szerinte a politikus legfontosabb tulajdonságai a rendelkezésre állás és a segítés. (Jelentős problémának gondolja, hogy az unió bürokratái azt hiszik, arra kaptak felhatalmazást, hogy átalakítsák Európát és azt a világot, amelyben élünk. Nem átalakítani kell, hanem élhetővé tenni.)

A polgármesterség direktebb, személyesebb, képviselőnek lenni inkább lobbitevékenységet jelent. A képviselőnek nincs egyszemélyi végrehajtó és döntéshozó szerepe, csak szavazata. Nem is annyira számonkérhető, mert több ember döntésétől függ az eredmény. A polgármester azonban folyamatosan célkeresztben van. Szerinte a választók arról időnként elfeledkeznek, hogy segíteniük, támogatniuk is kell azt, akit megválasztottak, persze természetes a jogos, építő kritika is. – Ahhoz, hogy valaki jó politikus legyen, meg kell tanulnia hallgatni. Aki nem tud hallgatni, az ne várja el, hogy mások odafigyeljenek rá – így gondolkodik Básthy Tamás. Öt év telt el azóta, hogy nem vesz részt a közéleti munkában, ezért is jóleső számára az elismerés. Nem fél kijelenteni: boldog.

– Naponta tanulok az unokáimtól. Élvezem az őszinte tisztaságukat, kíváncsiságukat. 51 éves házassági évfordulónk volt a feleségemmel, aki kivételes társam. Külön adománya az életemnek és a Jóistennek, hogy polgármesterként sem éreztem magamat olyan jól Kőszegen, mint most. Szívesen találkozom az emberekkel. Talán jobban kedvelnek most, mint amikor még vélt vagy valós hatalommal ruháztak fel.