Barka, bárány, nyúl, tojás – hogyan kapcsolódnak húsvéthoz?

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Ezzel többé-kevésbé mindannyian tisztában vagyunk, az ünnepet kísérő szimbólumok értelmezésében viszont érzékelhető némi bizonytalanság. Hogyan kerül ide a nyúl, a tojás, a bárány és a barka?

A barkaág eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálma- vagy olajágat szentelnek, mert a hagyomány szerint Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat, azaz a béke jelképét tartották a kezükben. Nálunk a barka vette át a pálmaág szerepét. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi.

A húsvéti nyúl vagy nyuszi a húsvét ünnepéhez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely húsvétkor titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik.

A nyúl, akárcsak a tojás, már az ókor óta termékenységi szimbólum: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

Néhány forrás szerint a nyúl egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket.

A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust, a tojások piros színe pedig Krisztus vérét jelképezi.

Akárhogy is nézzük, a húsvéthoz kapcsolódó szimbólumokat legsikeresebben az a német hiedelem egyesíti, mely szerint húsvét reggel a nyúl által tojt tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Forrás: suliháló, wikipédia, maszol)