A megye mind a négy méhészeti egyesületében fellendítené az életet Vas megye új méhészeti szaktanácsadója

Időről időre fókuszba kerül Magyarországon a mézkérdés, így van ez most is. Az egyik ok, hogy jelenleg visszafogott az érdeklődés a magyar méz iránt a külföldi vevők körében, így a felvásárlás gyakorlatilag szünetel. Ennek egyik fő oka a vegyes méz esetében, hogy az ukrán áru a magyarhoz képest alacsony áron érkezik az Európai Unióba, ezért gyakorlatilag lehetetlenné válik a magyar vegyes méz külpiaci értékesítése, ráadásul az elmúlt tíz évben 30-40 százalékot is csökkent a méz felvásárlási ára.

A másik ok, hogy két héttel ezelőtt 27 tagország közül 22-ben megszavazták, hogy mézkeverék esetén is fel kell tüntetni a származási országot, ezzel pedig a vásárló előtt is nyilvánvalóvá válik, hogy a méz, amit vásárol, honnan származik – ez viszont jókora lökést adhat a magyar mézpiacnak. Vas megyében van aztán egy harmadik ok is, ugyanis az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek (OMME) új vasi szaktanácsadója van.

Benedikti Árpád agrármérnök huszonöt évvel ezelőtt került kapcsolatba a méhészettel, még az egyetemen, Keszthelyen. Kezdetben öt családdal indult, ezt aztán gyorsan megduplázta, jelenleg pedig húsz méhcsaládot gondoz, de a terv az, hogy méhészetét idén családra fejleszti fel. Február 1-je óta ő látja el aVas megyei méhészeti szaktanácsadói feladatokat, ebből az alkalomból beszélgettünk vele a Sárvár és Vidéke Méhész Egyesület klubhelyiségében, ahol tizenhat évig az alelnöki pozíciót is betöltötte.

– Minden megyének van szaktanácsadója, a mi szerepünk a rendszeres tájékoztatás, a szakmai segítségnyújtás, valamint a méhészeti rendezvények koordinálása mellett a méhészek és az OMME közötti közvetítés. A mintegy 14 ezer méhészből több mint félezer a nálunk regisztrált méhészek száma. Miután a megyében nincsenek összefüggő, hatalmas táblák – mert azokat erdők tagolják – óriási méhészetek sem alakultak ki, ellentétben például az Alfölddel. Mindebből persze az is következik, hogy a legtöbben munka mellett, egyfajta kereset-kiegészítésként méhészkednek.

Aki kiépült vevőkörrel rendelkezik, annak nem gond az eladás

Aki jól csinálja, annak megéri, de a megtérülést csak hosszú távon érdemes vizsgálni, hiszen a méhészetben egy-egy jobb esztendőt gyakran követ egyegy nehezebb év. Akinek kiépült vevőköre van, annak nem jelenthet gondot a méz belföldi értékesítése, aki azonban új szereplőként jelenik meg a piacon, annak lehetnek nehézségei.

Benedikti Árpád szerint aki biztosra akar menni, az helyi termelőtől vásároljon, egyrészt, mert egy termelőnek egyszerűen nem éri meg, hogy hamis mézet áruljon, másrészt azzal, hogy helyi terméket vásárolunk – annak nyilvánvaló előnyei mellett –, olyan élelmiszerhez jutunk, ami abból a környezetből származik, amelyben mi magunk is élünk. Igazi különlegességek születnek itt helyben is, a legtöbben az akác-, a virág- és a repcemézet ismerik, de nem is hallottak az aranyvesszőmézről vagy az erdei növények levelein található mézharmat összegyűjtésével előállított édesharmatról – hangsúlyozta a szakember.

A megyében négy méhészeti egyesület működik, ebből kettőben nagy élet van, kettőben kevésbé, a szakember elárulta, szaktanácsadóként egyik terve az, hogy a megye összes egyesületében fellendüljön az élet, hiszen a méhészek alapvetően nyitott emberek, akik szeretnek beszélni szenvedélyükről és szívesen is tanulnak egymástól, jó volna tehát, ha mindenhol így lenne.