Vámos Zoltán újra élettel töltené meg a sárvári arénát

Nem fogy ki az ötletekből, és egészen egyedi elképzelései is vannak a kisvárosban helyi és kormányzati forrásból felépült sport- és kulturális központtal kapcsolatban Vámos Zoltánnak. Az aréna tavaly decemberben nyitott, a hivatalos avatásig 25 ezer látogatója volt, aztán márciusban bezárni kényszerült a járvány miatt.

Az első néhány hónapban helyet adtak a sportesemények mellett többek között esküvőkiállításnak, bálnak, komoly- és könnyűzenei koncertnek, vállalati rendezvényeknek. Míg tartott a kényszerű szünet a csarnokban – lehetőséggé alakítva a vírushelyzetet –, szabadtéri mozit szerveztek, ahol csaknem 3000 vendégük volt. Most is olyan rendezvények megvalósításán dolgoznak – mondja –, amelyekkel pótolni lehet az elmaradt bevételeket, és fenntartani az érdeklődést az aréna iránt. Vámos Zoltán hazajött Sárvárra, szívügye a csarnok.

Azt az ígéretet tette Kondora István polgármesternek, hogy sikeressé teszi a projektet.

– Rábasömjénben, egy 800 lelkes faluban születtem, a stabil családi háttér és a sárvári Tinódi-gimnázium nyolc­osztályos tagozata indított az életbe. Az érettségi évében egy diákönkormányzati előadáson Török Gábor politológus egy futballpéldával szemléltette a politika működését – a heuréka-érzésre emlékszem, és ha addig nem is tudtam pontosan, ott eldőlt, ez lesz az utam – meséli. Felvették az ELTE jogi karára, és mivel a politikatudomány elsősorban gyakorlati megközelítésben érdekelte, negyedéves egyetemistaként gyakornok lett a Fideszben, ami meghatározta a szakmai pályáját, és áttételesen a sportvezetői életére is hatással volt. Évekig politikai kommunikációval – szervezéssel, kampányok lebonyolításával – foglalkozott, és szívesen tesz eleget a mai napig az eredeti szakmájából érkező felkéréseknek. 2010 után érezte úgy először, hogy érdemes lenne másba is belekóstolni. Szombathelyen egy évet töltött a volt polgármester, dr. Puskás Tivadar kabinetfőnökeként.

Utána visszakerült Budapestre – új kihívás várta, 2012 júniusában a Ferencvárosi Torna club kommunikációs igazgatójának nevezték ki.

– Folyamatos és nagy volt a sajtóérdeklődés a klub iránt, ez szinte 24 órában adott elfoglaltságot. Emellett ki kellett alakítanunk egy olyan rendszert, amely lehetővé tette, hogy a Fradi a saját csatornáin keresztül tájékoztassa azt az 1-1,5 millió embert, akik érdeklődnek iránta. Egyúttal az FTC vezető eseményszervezőjeként minden labdarúgó-mérkőzés és rendezvény előkészítése és lebonyolítása is hozzám tartozott. Nagyon szeretek csapatban dolgozni, itt is igyekeztem magam mellé olyan embereket gyűjteni, akik jobbak nálam a saját területükön. Az FTC-ben nehéz örökséget vett át az új vezetés, szinte kilátástalan gazdasági helyzetben volt a klub akkoriban, volt dolgunk bőven.

A következő munkahelye – 2015-től a Groupama Arénát üzemeltető kft. egyik ügyvezető igazgatója lett – induló projekt volt, teljesen új üzleti modell a magyar piacon. Egyrészt meg kellett küzdeniük azokkal a negatív konnotációkkal, amelyek egy stadionépítést kísérnek, másrészt valósággá kellett változtatni a kitűzött célokat, amelyek miatt a stadion épült.

– A Fradi és a magyar labdarúgó-válogatott otthona voltunk, de emellett rendezvényközpont is, évi mintegy kétszáz nem sportvonatkozású rendezvénnyel. Ezeket be kellett hozni a stadionba ahhoz, hogy rentábilisan lehessen üzemeltetni a Groupamát – mondja a budapesti létet azóta vidékire cserélő menedzser.

Összesen négy és fél évet töltött a Ferencváros kötelékében, inspiráló közegben, folyamatos lüktetésben, ahol „a hétköznapokkal egybefolytak a hétvégék, a sikerek magasra, a vereségek olykor nagyon mélyre vitték a csapatot és a háttérstábot”. Közben létesítménymenedzsmentet tanult – de elvárás volt az is, hogy az üzemeltető multicég külföldi stadionjainak működését megismerje és a jó példákat hazahozza. Fantasztikus időszak volt a Groupama Arénában töltött idő, ám adódott a szülővárosában egy szakmába vágó lehetőség, amit lokálpatriótaként nem hagyhatott ki. A Sárvár Aréna lett a következő munkahelye, melynek tervezési, kivitelezési munkáiba is bevonták.

– Már a tervezéskor tudnunk kellett, milyen funkciókat szánunk az épületnek, és ennek megfelelően kellett lerajzolni és kivitelezni. Csak egy példa: tudtuk, hogy a mozinak és a küzdőtérnek ugyanaz lesz az egyik fala. Úgy kellett megépítenünk az épületet, hogy alkalmas legyen egy időben ezerfős rendezvény megtartására és mozivetítésre is úgy, hogy a funkciók ne zavarják egymást.

Meggyőződése: a létesítményt átgondolt működtetés mellett három-öt éven belül nyereségessé lehet tenni.

Azt mondja, a mostani helyzetben rengeteg változó van, jó lenne mielőbb túljutni a vírushelyzet okozta nehézségeken, és ugyanolyan élettel megtölteni az épületet, ami a tavaly év végi nyitás és a március közepi bezárás között jellemezte.

Két évtizedes álom valósult meg a Sárvár Arénával, amely sport- és rendezvényközpont is.

A városnak gazdag a kulturális élete, ami döntően a nyári időszakokra koncentrálódott – nem volt ugyanis fedett hely, ahová sokan befértek volna egy időben. Ez változott meg az aréna megépítésével. Egyúttal minőségi edzés- és versenylehetőséget kaptak a város sportegyesületei, erősödik Sárvár sportturizmusa, de még a parkoló is piacként működik hetente két nap. És bár a koronavírus-helyzet átírta az első évüket, az igazgató és csapata továbbra is intenzíven dolgozik azon, hogy az épületet olyan hellyé tegye, amelyet mindenki a magáénak érez, aki csak megfordul benne.