Tovább drágult a kenyér – Jelentősen nőtt a búza világpiaci ára

Az áremelés első lépcsője már augusztusban megtörtént, azóta csak tovább drágult a liszt. Ellátogattunk az egyetlen Vas megyei malomba, hogy ott tájékozódjunk a jelenlegi piaci folyamatokról.

A celldömölki malomban megtudtuk: többször is emelték az áraikat, augusztusban, novemberben és februárban is, ezért a közeljövőben már nem terveznek drágulást. Az áremelkedés oka igen összetett. Az egyik befolyásoló tényező a búza piaci ára. Sok mezőgazdasági termény árát a tőzsdepiaci helyzet határozza meg. Így például a gabonafélék beszerzési ára sem csak a hazai terméstől függ, különböző világpiaci tendenciák is hatással vannak rá. Míg augusztusban tonnáját 45 ezer forintért adták, idén januárban már 65 ezret kértek érte.

– A hazai termés mennyisége rendben volt, sokkal inkább a minőségben okozott gondokat a száraz nyár. Volt olyan év, amikor öt vizsgált mintából négy megfelelt a minőségbeli elvárásoknak, de tavaly történt olyan eset, hogy ötből csak kettő volt elfogadható – mondja Dorogi Melinda, a malom vezetője. Így tavaly már nemcsak Celldömölk környékén kerestek beszállítót, hanem 100 kilométeres körzetben vizsgálták a termelőket.

A kenyér árának emelkedésére a búza árán kívül más tényezők is jelentős hatást gyakorolnak. Ilyen például a bérek emelkedése. Az osztrák határ közelében meg kell fizetni a munkavállalókat, mert ha nem, elszipkázza őket a külföldi piac. Ráadásul a liszt és a kenyér gyártásához sok fizikai munkást kell alkalmazni. Ha alacsony a fizetés, ők könnyen átpártolhatnak a szintén emberhiánnyal küzdő építőiparba. Az árkalkulációnál a harmadik fő tényező az energia, például az áram árának emelkedése.

Ezek az emelések a pékségekre vannak hatással, ahol szintén nőttek az alapanyag-, a munkaerő-, és az energiaköltségek is. Azok a vállalkozások, amelyek ezt az emelkedést megpróbálják lenyelni, és nem tolják át a vásárlókra, hamar csődbe mehetnek.

A pékek országos átlagban veszteséggel adják tovább a három legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméküket, a fehér és a félbarna kenyeret, valamint a vizes zsömlét – ezt írta a MTI még októberben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2017-es jelentése alapján a fehér kenyéren hataa forint, a félbarnán 23 forint volt a pékek vesztesége az átvételi árakat és az önköltséget figyelembe véve, míg a vizes zsemlét önköltségi ár közelében tudták akkor értékesíteni. A helyzet azóta tovább romlott.

Dorogi Melinda szerint a pékségek nagyon vegyesen reagáltak a drágulásra. Akik figyelik a kereskedelem változásait, azok felkészültek, és hamar beépítették ezt az áraikba. Akik viszont ezt nem tették, azok már a létezés határára sodródtak – fogalmaz. Úgy látja, most ez egy nagy vízválasztó a cégek életében. Akik nem tudják jól kezelni a változást, azok előbb-utóbb megszűnnek.

Sok malom és pékség az emelés ellenére sem tud nyereséget termelni. Érdekes adat, hogy míg Zalában van, ahol 200 forintba kerül egy kiló kenyér, Győr környékén néhány pékség már 400 forintnál is drágábban kínálja – tudjuk meg Finta Csabától, a celldömölki malom kereskedelmi vezetőjétől. Ez a különbség viszont nem marad meg sokáig, ahol még nem emeltek az árakon, ott hamarosan meg fogják tenni, vagy bezárhatják a boltot. A multik nagy részénél várat még magára a drágulás, de ott is elkerülhetetlen lesz.

Ráadásul nem elég, hogy a malmok, pékségek éppen nullára hozzák ki a költségeiket. A cégek fennmaradásához a fejlesztésekre is költeni kell. A celldömölki malomban is éppen beruházás történik. Tisztítóház, tranzitsiló, száraz­anyagraktár és lisztsiló is épül. – Ezek főleg minőségi és logisztikai célokat szolgáló beruházások – teszi hozzá Dorogi Melinda. A celli malom országos viszonylatban közepes kapacitásúnak számít, ezen a közeljövőben sem terveznek változtatni.