Napraforgó: jó a minőség – Chernelházadamonyán gazdálkodó cégnél jártunk – fotók

A napraforgó a harmadik legnagyobb területen termesztett növényünk, vetésterülete 600-700 ezer hektár között váltakozik. Vas megye azonban finoman szólva sem tartozik a zászlóshajók közé. Sőt, tavaly nálunk volt a legkevesebb belőle, alig 6,8 ezer hektárt vetettek, miközben a fő napraforgós területeken, mint amilyen Hajdú-Bihar (59,1 ezer ha), Békés (78,1 ezer ha) vagy Jász-Nagykun-Szolnok megye (82,3 ezer ha), napraforgó van, amerre a szem ellát. Akad azért belőle nálunk is, pár hete pedig leginkább azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy míg nemrég még boldogan fordította élettől duzzadó aranysárga fejét a Nap felé, most kiszáradva, szomorúan a földet bámulja

Ezúttal a Chernelházadamonyán gazdálkodó Répcevölgye 2001 Kft. ügyvezetőjéhez, Bodorics Pálhoz látogattunk el, aki azt meséli, náluk sem tartozik a főnövények közé a napraforgó, de másfél évtizede mindig van belőle, mégpedig elsősorban azért, mert a repce mellett az egyik legjobb előveteménye az őszi búzának.

Jó, egészséges, könnyen elmunkálható talaj marad utána, amiben jól érzi magát a gabona. Persze az sem mellékes szempont, hogy a napraforgónak általában jó ára is van, főleg akkor, ha az ember elraktározza, és majd csak a következő évben értékesíti. A Bodorics-gazdaságban pedig éppen így tesznek, és nemcsak a napraforgóval, de minden mással is. Szépen telnek a raktárak, nagyot markolunk mi is vagy 120 tonna napraforgómagba, ami nem keverendő össze a szotyimaggal, az ugyanis csíkos, ráadásul nagyobb is, ebből viszont étolaj lesz.

Mi is többször megírtuk, szép ára van most mindennek a mezőgazdaságban, csakhogy van az éremnek egy másik oldala is, a műtrágya ára tavaly óta a duplájára emelkedett, de az elmúlt két hétben is ugrott húszezret a tonnánkénti ára, de kerül, amibe kerül, egy kilogramm hatóanyagot sem spórolnak ki a földből. Napraforgóból idén áprilisban mintegy 130 hektárt vetettek, ez a cég össztermelésének még a tíz százalékát sem éri el, de a már említett okok miatt fontos növény. A betakarításra öt napot szánnak, hétfőn kezdtek, szombatra fognak végezni.

A hét közepén lehulló eső, csapadék nem sokat ért, de arra jó volt, hogy visszavesse kissé a munkákat: ha nedves a növény, nem aratnak, akkor ugyanis szárítani is kellene, az pedig drága mulatság, megteszi azt a nap ingyen is. Miközben már terepjárón vágtatunk a dűlőutakon, hogy elcsípjünk egy kom- bájnt, megtudjuk, hogy ahol már végeztek a napraforgó betakarításával, ott a visszamaradt napraforgószárat betárcsázzák a földbe, műtrágyát szórnak ki, vetőágyat készítenek, hogy hétfőn reggel indulhasson a vetőgép. Ezúttal őszi búza kerül a földbe.

Az aratás persze látványosabb, a távolban már látszik, hogy két falánk kombájn és négy pótkocsis traktor „száguldozik” a napraforgóban. Mivel ez a gazdaság legnagyobb, hatvan hektáros napraforgótáblája, hiába robognak fáradhatatlanul a hatalmas gépek, időbe telik, míg odaérnek hozzánk, van idő tisztázni, miért festenek ilyen gyászosan a napraforgók mindenfelé. Az ok az úgynevezett deszikkálás, amelynek lényege, hogy egy permetszer segítségével leszárítják a növényt, így téve kiszámíthatóvá a betakarítási időt.

A napraforgóra a gazdaságban idén nem lehet panasz, jól sikerült a vetés és a növényvédelem, nagyon jó az olajtartalom, és úgy néz ki, hogy a mennyiséggel sem lesz gond. Az idei termés közelebb van a hektáronkénti négy tonnához, mint a háromhoz, mifelénk pedig azért nem ez a jellemző. Ezzel vissza is kanyarodtunk oda, hogy Vas megyében miért nem népszerű a napraforgó: errefelé kevesebb a napfény és hűvösebb, csapadékosabb is az idő, mint az Alföldön. Vas megye nem egy napraforgós vidék, de mint példánk is mutatja, kellő szakértelemmel érdemes belevágni a termesztésébe.