Előtérben a reformáció – történelem képeslapokon Szombathelyen

A több mint négyszáz képeslapot bemutató kiállítást Kőszegfalviné Pajor Klára és Gulyásné Raksányi Olga szombathelyi és nagykanizsai gyűjtők anyagából állították össze, amely a kiállítók véleménye szerint a reformáció bemutatásának kis töredéke: sokkal több református templom található az országban, mint amennyi itt, a képeslapokon látható.

Balogh Péter építész, egyházmegyei gondnok elmondta: az idén világszerte konferenciákkal, hangversenyekkel, istentisztelettel emlékeznek a reformáció, a hitújítás 500. évfordulójára. Luther Márton német szerzetes, teológus, a protestáns reformáció szellemi atyja 1517.október 31-én kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára és ezzel útjára indult a reformáció, amely alapjaiban változtatta meg a középkori Európát. Az építész hangsúlyozta: Luther nem gondolt egyházszakadásra, de tételeivel rámutatott a visszaélésekre.

Kálvin János, a hitújítás másik nagy vezéregyénisége, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója a párizsi egyetemen ismerkedett meg a lutheri tanításokkal. Később lelkészként Genfben tevékenykedett, szigorú elveket alkotott, ezzel kialakította „az istenfélő várost”.

Balogh Péter szerint nagyra értékeljük a svájci reformátort, akinek fő műve az Institutio, „a keresztény vallás rendszere”, a református teológia alapja, a kálvinista teológia összefoglalása. A mű első magyar nyelvű fordítását Szenczi Molnár Albert készítette és 1624-ben jelent meg.

Luther kalapácsütései (amikor kiszögezte a templom kapujára a tételeit) és Kálvin tanai messze elhangzottak, a reformáció hatása Magyarországon is sokrétű volt, a hitújításon kívül elsődlegesen a nemzeti nyelvre hatott. A reformátorok a nép nyelvén, magyarul prédikáltak, lefordították a Bibliát, tevékenységük segítette az irodalmi nyelv kialakulását, a hazai oktatást és a művelődést. A reformációhoz kapcsolódóan érdemes megjegyezni: 1533-ban Krakkóban jelent meg a Szent Pál leveleit tartalmazó magyar nyelvű nyomtatvány. (Az első magyar könyv egyébként ennél régebbi: 1473-ban jelent meg a Budai Krónika / Chronica Hungarorum Hess András nyomdájában.) Sylvester János humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője készítette el az Újtestamentum (Újszövetség) fordítását, amely 1541-ben hazai nyomdában, a mai Sárvárhoz tartozó Újszigeten készült.

Balogh Péter beszélt még a református templomokról: a reformáció hívei sok helyütt használatba vették a már meglévő római katolikus templomokat. Az erre utaló nyomok a restaurálások alkalmával napvilágra kerültek. Érdekességképpen említette, hogy eleinte pajtákban, hevenyészett faépületekben tartották az istentiszteletet, majd 1781-ben a protestánsok számára II. József, a kalapos király szabad vallásgyakorlást biztosító türelmi rendelete megengedte a református templomok építését.

Az építész hangoztatta: nem született új templomtípus, jellemző viszont a hivalkodó külsőségek elvetése, a puritánság hangsúlyozása. A változás elsősorban a belső térben látható, az igehirdetés került a központba – erről tanúskodnak a kiállított képeslapok is. A tárlatot megtekintve rádöbbenünk arra, hogy milyen gazdag örökséggel rendelkezünk – mondta Balogh Péter a kiállítás megnyitásának végén.

Zsámboki Árpád, a Honismereti Egyesület elnöke megköszönte a történelmi tablót megjelenítő ismertetést, amelyből az érdeklődő közönség is megtudhatta, hogy a reformáció által elindított megújulás átfogó módon hatott az egyénre, a társadalomra és az egész világra.

Tátrainé Kulcsár Irén