A hiányzó milliókról

2017.11.27. 17:33

A civilek közösségi térré alakítanák át a régi körmendi moziházat

Harminchárom civil szervezet és az önkormányzat közösen stratégiai célokat dolgoz ki. Minderre pályáztak is, de a tervezett összegnek csak a felét nyerték el.

Kozma Gábor

A civil közösségek már régebben elkezdték a kulturális- és örökségturizmus, a helyi gazdaság és a körmendi helyi közösség fejlődését szolgáló, a 2015-2020 közötti évekre vonatkozó stratégiai munkafolyamatot, amelynek dokumentuma a körmendi helyi fejlesztési stratégia. A közelmúltban ismét tanácskozott a helyi akciócsoport, és több fontos kérdésben döntött. Harminchárom körmendi szervezet szövetkezett, és sok körmendi embert, közösséget és szervezetet vont be a stratégia nyitott elkészítésébe. Kiemelten a fiatalokat és az időseket, valamint a város közösségi és gazdasági életének valamelyik területén aktív, érdeklődő polgárait mozgósították. Köztük a művelődés, a sport, a rekreáció, a turizmus, a köznevelés, a szociális élet, a városfejlesztés és az örökségvédelmi területekről azokat, akik mind készen álltak gondolataikat, javaslataikat szentelni a közös munkára, és elkötelezetten várják a megvalósítás lehetőségét.

- Körmend különleges helyzetben van. Egykor az országrésznyi Batthyány-uradalom birtokigazgatási központjaként kulturális nagyhatalom is volt, közösségeinek mindig sikerült átmentenie a város különleges adottságait. Most jött el az idő, hogy erre a gazdag örökségre értékes jövőt alapozzunk, hogy a város a magyar-osztrák-szlovén hármashatár térségének még meghatározóbb tényezőjévé váljon – hangsúlyozta Bebes István polgármester a Batthyány Örökségközpontban tartott megbeszélésen. Elmondták: törekedni kell arra, hogy Körmend társadalmi és gazdasági megtartó ereje növekedjék. Erre jó alapot adnak az eddigi fejlesztések és a már megindult beruházások. Szükséges a veszélyeztetett csoportok, különösen a gyermek- és ifjúsági réteg, a fogyatékkal élők és az idősek városon belüli helyzetének javítása. Javítani szükséges az érintett közösségek és tevékenységek tárgyi és infrastrukturális feltételein. A fejlesztések középpontjába állították a történelmi belvárosban található régi moziépület átalakítását egy hiányzó, közepes méretű, multifunkcionális rendezvénytérré, ahol számos tevékenység és program otthonra találhat. Ezzel egy átalakult, új találkozási tér jöhet létre a város közösségi életében. Emellett további fedett és szabadtéri nyitott közösségi tereket alakíthatnak ki, különösen Körmend perifériális és elmaradott területein. A helyi akciócsoport rövid idő alatt intenzív tevékenységével stabil szervezeti kereteket hozott létre. Elhangzott, hogy a közösségfejlesztő városstratégiai célok elérése érdekében Körmend 500 millió forintos támogatási keretre pályázott, azonban „csak” 250 millió forintot nyert. Ennek az összegnek kétharmada lehet építés és felújítás, a többi pedig kulturális, közművelődési és közösségfejlesztési programokra fordítható. Bebes István megjegyezte, hogy bízott a tervezett összeg elnyerésében.

33 civil szervezet és a városvezetés közösen dolgozza ki a 2020-ig szóló, a közösségekre vonatkozó városfejlesztési stratégiát. Előtérben Korbacsics Tibor, a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes vezetője. Fotó: Jámbori Tamás

 

- Most az a feladatunk, hogy a hiányzó forintokat előteremtsük, ez vagy kedvező kamatozású hitelből, vagy saját források mozgósításából lehetséges. Áttekintjük a lehetőségeinket és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gondosan összeállított tervet maradéktalanul megvalósítsuk – szögezte le Bebes István polgármester.

Ezek is érdekelhetik