Nemzetközi ünneppel zárták a reformáció 500. jubileumát

Szó volt a boldogság ízéről és az örömről.

Sokan

A polgárőrök segítették a parkolást, olyan sokan érkeztek advent harmadik vasárnapján a kercaszomori református templomhoz. Közösen zárták a reformáció kezdetének emlékévét reformátusok és evangélikusok, nemcsak az Őrségből, hanem Szlovéniából és Ausztriából is érkeztek.

A protestáns himnusszal kezdődött az ünnep, a fohászra Szakál Anikó, Bajánsenye református lelkipásztora hívta a híveket, az olvasmányt Kollerné Loós Zsuzsanna szentgotthárdi evangélikus lelkész, Major Lehel, Őriszentpéter református lelkipásztora és Pethő Attila, Őrimagyarósd evangélikus lelkésze olvasta fel. A bűnvalló imádságra Ozsváth Imre, kercaszomori lelkipásztor hívta a jelenlévőket, a bűnbocsánatot Leon Novak, Muraszombat evangélikus lelkésze hirdette.

Vezérige

„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.” Ezt az idézetet választották a lelkészek az alkalom vezérigéjének. Pál apostol leveléből való, amit a filippiekhez írt. – Sok prédikációt hallottam a reformáció emlékévében, de egyikben sem buzdítottak arra, hogy legyünk boldogok – mondta az igehirdetésben Judit Andrejek evangélikus lelkész. Egy családapa példáját hozta: a férfinek haza kellett vinni a munkáját, de abban gyermekei sorban megzavarták. Mire a negyedik gyermeke rányitott, már ingerülten kérdezte, hogy miért zavarja. A kicsi pedig azt mondta: nem akar semmit, csak nézni, ahogy az apja dolgozik. Ilyen alkalomhoz hasonlította a tegnapi kercaszomori istentiszteletet a lelkész. Hiszen nem kérni, és nem is csak köszönni gyűltek össze: csak örülni Isten közösségkovácsoló munkájának. Judit Andrejek igehirdetéséből nem maradt ki az emlékezés: Ottó atyára, Őriszentpéter és az Őrség katolikus esperesére, aki tragikus hirtelenséggel a múlt héten hunyt el.

A reformáció legnagyobb ellensége, ha azt hisszük, eleget teszünk – fogalmazta meg a lelkész. – Ne csak a külsőségekben éld meg a reformációt, hanem hagyd, hogy Isten rajtad végezze el – tette hozzá a lelkész.

Íz

Beszélt a boldogság ízéről – egy tévéreklám apropóján kérdezte ismerőseit, barátait, hogy nekik milyen a boldogság íze. A lelkész saját válasza pedig: a kávé. Pedig ő maga nem is kávézik, de az italhoz kapcsolódó szertartás közösséget, pár perc megállást jelent – fejtette ki. A muraszombati gyülekezetben minden szombaton tartanak kávézást az istentisztelet után. Ilyenkor érezhető a reformáció legnagyobb öröme: a közösség, a közösségi lét.

Folytatás

Az Őrségi Református Egyházmegyében és az evangélikus gyülekezetekben is számos alkalmat tartottak a reformáció jubileumi éve jegyében. Mi marad meg mindezekből a szívünkben? – tette fel a kérdést Kollerné Loós Zsuzsanna evangélikus lelkipásztor az őrségi reformáció-jubileum zárására kiadott füzetben. Azt írta: a reformáció visszatérést jelent, visszatérést Isten szavához. Ha „csak” megértjük, alkalmazzuk Isten szavát, akkor a reformáció minden napunkat át fogja hatni. És a jubileum folytatódik.