Érték a bátor falu és a vad folyó Vas megyében

Rába

A Vas megye földrajzi tengelyét alkotó Rába folyó természeti környezeti érték, Magyarország egyik legkevésbé háborított folyóvize, a sárvári hídig – néhány kanyarulat-átvágástól eltekintve – ma is természetes mederben folyik. Számos fajnak nyújt otthont, élővilága egyszerre alpokaljai, szubmediterrán és kontinentális hatásokat tükröz. A folyó és völgyének élővilágát a körmendi Rába Helytörténeti Múzeum mutatja be. Vas megyei szakaszán öt vízerőmű található: Alsószölnökön, Csörötneken, Körmenden, Ikerváron (1896-ban ez volt hazánk első vízi erőműve) és Kenyerinél. A Rábát ma már kevésbé használják fürdőzésre és horgászatra, mint régebben, de számos településnél jött létre csónakkikötő, táborhely, alapszintű infrastruktúra. A kanyargó folyó a nicki műgátig őrzi vadvízi jellegét, nagy turisztikai vonzerővel is bír.

Kercaszomor

Kercaszomor másfél évtizede viseli a legbátrabb falu címet annak nyomán, hogy 1920. augusztus 1-én a kercai határőrök a szomoróciakkal összefogva kiűzték az idegen katonákat a településről, és ezzel elérték Magyarországhoz tartozásukat, az ország általuk egy kicsit nagyobb maradt. A bátor cselekedetükről évente megemlékeznek a haranglábnál, neves szónokokat hívnak meg, konferencia, könyv, előadások, kulturális események teszik élővé a történelmi hagyományt. Ezzel analóg cselekedet Magyarországon csak egy van: Balassagyarmaté, ahol civilek szálltak szembe megszálló katonákkal, és ezért viselheti a település a „Legbátrabb város” címet. A kercaszomoriak büszkén viselik a Communitas Fortissima nevet, címerükben is megjelenítették, és sokat dolgoztak azon, hogy históriájukat, történelmi örökségüket ismertté tegyék, rendszeresen szerepelnek a megyei napilap hasábjain. A faluban komoly értéktári munka is folyik. A kercaszomoriak hőstette az egész nemzet számára példaadó volt. A legbátrabb falu a Pinka menti „leghűségesebb falvak” tettével is rokonítható, csak esetükben népszavazásról volt szó, nem fegyveresekkel való szembeszállásról.

Elismerve „kultúrkincs értékét”, de figyelembe véve, hogy még nem lett „közkincs”, nem fogadta el a harmadik javaslatot a Megyei Értéktár Bizottság, így helyi érték maradt a Szigetvár ostromának emlékezetére született horvátlövői históriás ének.

Az a terv született, hogy segíteni fogják megyei szintű bemutatását, megismertetését, és a köztudatba való beépülése után vissza lehet térni a Vas megyei értéktárba való felvételére.