Kádár és hátrányos helyzet történelemből – Így látták a vasi diákok az érettségit

A körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai nem tudtak egybecsengő véleményt mondani a történelemérettségiről. A többség szerint azonban könnyű volt; sokat segített, hogy használhatták az atlaszt. A középszintű írásbeli 180 percig tartott, de szerdán jóval 11 óra előtt is láttunk már diákokat hazafelé szállingózni a vizsgáról.

A maturálóknak először egyszerű, rövid választ igénylő, a második részben kifejtős, esszé jellegű feladatokat kellett megoldaniuk. A kérdések alapvetően elnyerték a diákok tetszését, de akadt, aki az első részt egyhangúnak találta. A körmendi végzősök bizakodóak, szerintük az elmúlt négy évben megszerezték a vizsgához szükséges tudást. Előző este azért még rákapcsoltak: átnézték a tételeket, történelmi témájú műsorokat is néztek. A feladatok zöme egyébként az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozott. Az írásbelin jobbára a magyar történelem volt a mérvadó, de az egyetemes történelemre is rákérdeztek. A diákok elmondták: az ENSZ-szel és az Európai Unióval kapcsolatos témákat nem szerettek volna kapni.

De nézzük a konkrét feladatokat! A kereszténység születésével kapcsolatos kérdésre a történelmi atlasz és a források segítségével könnyen válaszolhattak a diákok, az iszlámról szóló kérdés már alaposabb tárgyi tudást igényelt. A kapitalista gazdaságról az egyetemes és a magyar történelmet tárgyaló órákon is több fejezetben tanultak, ahogy a dualizmus korának magyar gazdaságáról is. A Rákóczi-szabadságharc népszerű téma, az atlasz itt is fontos segítség lehetett. Az I. világháború idején fellépő élelmiszerhiányról és egy 1957-es Kádár János-beszédről szerepeltek még kérdések a középszintű történelem-érettségi első, rövidebb feladatokból álló részében, amely összességében valóban nem tűnhetett nehéznek. Tájékozottságot és önálló véleményt várt el ugyanakkor, hogy a diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát. Bár mindez a napi közbeszédnek is szerves része, könnyű volt vakvágányra tévedni. Az első ipari forradalomról, a KGST-országokról, a háromszáz évvel ezelőtti etnikai változásokról és a nyilasuralomról is írhattak esszét a diákok a történelemérettségi második részében. mp, pp