Kultúrbusszal Szent Márton nyomában

2018.10.30. 20:04

A könyv kéziratát a 60-as években elkobozták a hazai repülőtéren

A Püspöki Palotában mutatták be Rab Gusztáv emigráns író Sabaria, avagy Szent Márton köpenye című regényét, amit hazakerült kéziratai közül először adtak ki magyar nyelven is.

Merklin Tímea

A Püspöki Palota dísztermében, Maulbertsch híres freskója, Sabaria városának ábrázolása alatt ült a közönség, dr. Székely János megyés püspök bevezetőjében Szent Kvirin és Szent Márton alakjára is felhívta a figyelmet. Szent Mártonra, akinek kalandos élete volt, és egy kardcsapással legyőzte a gonoszt. A diktatúra természetrajzáról szólva kiemelte, hogy a mai fiatalok el sem tudják képzelni, milyen volt abban az időszakban élni, amikor asszonyokat gyaláztak meg, embereket kínoztak, elvették a magántulajdont. Ha olvassuk a Szent Márton-­könyvet, egyszerre fájdalmas, drámai és gyönyörű.

Dr. Székely János megyés püspök, dr. Zágorhidi Czigány Balázs, dr. Tóth Ferenc, dr. Tüskés Anna és Rétfalvi Balázs a magyar nyelvű premieren Fotó: Szendi Péter

A rendezvényen részleteket olvastak fel a regényből, hogy bevezessék a közönséget ebbe a világba, amikor 1952 nyarán, a sztálini terror csúcsán a magyar kormány elhatározta, hogy kultúrutazásokat rendszeresít a nép nevelésére. Az első kultúrbusz a fővárosból Szombathelyre megy, a római kori Sabariát feltáró ásatásokra. Negyvenhat utassal indul el reggel Budapestről, de csak harminchattal tér vissza éjjel Szombathelyről… A regény magyar nyelvű premierjén Rétfalvi Balázs vezetett egy kerek­asztal-beszélgetést dr. Zágor­hidi Czigány Balázs történész, dr. Tóth Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa és dr. Tüskés Anna, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa részvételével. Kiderült: Rab Gusztáv még itthon újságíró lett a harmincas években, a Világ és az Est lapoknak dolgozott, külföldi tudósító volt, több nyelven beszélt, ha valami történt Európában, őt küldték ki, mert jól írt. Szent Márton-regénye sikerének titka, hogy kódolt üzenet volt a külföldieknek a magyarországi állapotokról, a történet egy ÁVH-s nyomozás keretében bontakozik ki. Rab Gusztávnak ez volt az utolsó regénye 1963-ban, hamarosan meghalt Dreux-ben, a kolostorban, és ott maradt a hagyaték, amit 2012-ben adtak át a Párizsi Magyar Intézetnek. Onnan került – az igazgató dr. Ablonczy Balázs közvetítésével – a hazai Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol a kutatás közben rábukkant dr. Tüskés Anna. Összefogott dr. Tóth Ferenccel, a szöveget digitalizálták, szerkesztették, a kiadást az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja vállalta. Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész elmondta: a korszak éles kritikája a kultúrbusz históriája, amelybe az elnyomó rendszer működése be van ágyazva. Egy igazi szombathelyi történet, talán nincs is még egy ilyen regény, amely Szombathelyen játszódik. Jellegzetes helyszín a Romkert, így a kulturális örökséget is be lehet mutatni „eltakarva”, és különleges a varrónő és a varrógép szatirikus, szürrealista megjelenítése, általuk jutunk a Szent Márton-történetekhez… A könyv magyar kiadása azért is fontos, mert 1965-ben egyszer már megpróbálta a kéziratát Magyarországra hozni Rab Gusztáv testvére, Rohoska Ilona, de a repülőtéren a politikai rendőrség elkobozta a kommunista rezsimet bíráló és nevetségessé tevő művet; 53 év múlva a Püspöki Palotában tartott premieren az író unokahúga, Rohoska Mariann volt jelen a férjével.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!