A magyar háztartások évente csaknem hetven kilogramm ételt dobnak ki

Csökkenteni kell az élelmiszer-­hulladékot, Magyarország jó úton halad a háztartások élelmiszer-pazarlása elleni küzdelemben – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügye­letért felelős államtitkár a LIFE Food Waste Platform élelmiszer-hulladékok keletkezéséről és mérsékléséről szervezett nemzetközi konferenciáján hétfőn. Zsigó Róbert kiemelte: 2016-ban elindult a „Maradék nélkül” élelmiszer-­pazarlás elleni program, amelyhez a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is csatlakozott. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló kezdeményezés legfontosabb célja a fogyasztói szemléletformálás. A program azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig nyolc százalékkal csökkenjen a magyar háztartások élelmiszer-hulladéka. Zsigó Róbert ismertette: a becslések szerint az unió 28 tagállamában évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek értéke eléri a 143 milliárd eurót. Magyarországon 1,8 millió tonna az élelmiszer-hulladék évente, ennek harmada a háztartásokban termelődik. Egy főre vetítve egy magyar háztartás évente 68 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel a Nébih felmérése alapján, ennek a fele megmenthető lenne több odafigyeléssel. Az államtitkár kitért arra, hogy a program kiemelt figyelmet szentel az élelmiszerlánc szereplőinek támogatására is a hulladékok mérséklésében; a kampány négy munkacsoportot működtet, szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira próbálnak megoldásokat találni. Iskolások számára is kidolgoztak egy ismeretterjesztő anyagot, ezzel szeretnék növelni a korosztály tudatosságát.

Magyarország első alkalommal csatlakozott a LIFE konferenciaprogram­jához, amelyen 14 ország százhúsz képviselője van jelen. A tanács­kozáson a hazai és a külföldi szakemberek a vendéglátás-közétkeztetés, a kereskedelem, az élelmiszer­ipar és a háztartások élelmiszer-­pazarlásának vissza­szorí­tá­sával kapcsolatos kihívásokat vitatják meg. Vytenis Andriukaitis, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, a budapesti konferencián négy programot mutattak be az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Hozzátette, az ENSZ egyik fenntarthatósági célkitűzése értelmében az élelmiszer-pazarlást a felére kell csökkenteni a következő tizenkét évben, 2030-ig. Ennek érdekében sürgős intézkedésekre van szükség. Az EU aktív a témában, az Európai Parlament és a Tanács májusban felülvizsgálta a vonatkozó irányelveket, és a tagállamoknak 2019 márciusáig az élelmiszer-pazarlás csökkentésére nemzeti tervet kell készíteniük, és arról évente jelenteni­ük. Kitért arra is, hogy egy ta­nulmány szerint a magyarok hatvan százaléka nem ismeri az élelmiszerek minőségmegőrzési idejére vonatkozó jelöléseket, ezért ezen szükséges javítani.