Végtelenül szomorú történetek vannak

2018.10.28. 11:30

Az abuzált gyermekek védelméért küzd az Izlandról származó Barnahus-modell

Az abuzált gyermekek védelméért küzd az Izlandról származó Barnahus-modell: a két éve tartó pilot programban 47 gyermeket vizsgáltak. Dr. Lazáryné Illés Mária klinikai szakpszichológust, a Szombathelyen létrehozott Barnahus Nemzeti Tudásközpont vezetőjét kérdeztük. Végtelenül szomorú történetek vannak: a valóság sokkal drámaibb, mint gondolnánk.

Tóth Kata

Dr.Lazáryné Illés Mária:„A kicsik az abúzusbabákon keresztül beszélnek, vagy a séma babán mutatják meg, hogy mi történt velük”

Fotó: Nagy Jácint

– Riasztó, szorongattató a tudat egy felnőttnek is, hát még egy bántalmazott, visszaélések által megkínzott gyermeknek, hogy bírósági tárgyaláson kell részt vennie. A környezet stresszt vált ki az áldozatból, a többszöri kikérdezés ártalmas a lelkének, újra meg újra átéli az erőszak okozta traumát. Ráadásul az ismétlődő interjúk torzíthatják a gyermek beszámolóját. Sokat és sokszor kell erről beszélni – hangsúlyozza dr. Lazáryné Illés Mária gyermek és felnőtt klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértő, a Barnahus Nemzeti Tudásközpont vezetője, akinek missziója, hogy az országban egyre több helyen létesüljön Barnahus. Az izlandi szó speciális gyerekházat takar, amelyben barátságos környezetben fogadják és vizsgálják az abuzált (amikor a gyermek által szeretett és jól ismert személy, például apa, nevelőapa, nagypapa követ el szexuális bűncselekményt), érzelmileg súlyosan elhanyagolt gyerekeket.

A pilot programban készült speciális, az igazságszolgáltatást és a gyermekvédelmet összekapcsoló intézményt, a Barnahust Magyarországon elsőként a szombathelyi TEGYESZ épületében nyitották meg 2016 novemberében, azóta sok ember összefogása, érzékenysége viszi előre. A megvalósítás eddigi állomásairól, a hogyan továbbról beszélgettünk dr. Lazáryné Illés Máriával.

– Nagyon fontos eredmény, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018 szeptemberében befogadta az innovációt. A 2019-es új, módosított gyermekvédelmi törvény várhatóan tartalmazza majd, hogy a TEGYESZ-ek lehetőség szerint hozzanak létre Barnahust. Közreműködésünk és lobbitevékenységünk eredményeként Budapesten szerkezetkész állapotban van, és 2020 elején megnyílhat az országban a második Barnahus. Az oktatások Szombathelyen zajlanak, hiszen nemcsak a Barnahus pilot programot végezzük Magyarországon, hanem Barnahus Nemzeti Tudásközpontként is működünk. Más megyék, városok is érdeklődnek: Pécsett már kiválasztották az épületet, Szegeden és Győrben is előrehaladottak a tárgyalások, de érdeklődik Zalaegerszeg, Békéscsaba és elkezdtük kiépíteni a debreceni kapcsolatot is.

Számokat is említ: az elmúlt két évben a Barnahus speciális nyomozati interjúmódszerével 47 gyereket vizsgáltak a befogadóotthonba került, a megye gyermekotthonaiban élő gyerekek közül, a rendőrségek megkeresésére és magánszemélyek kérésére az egész országból – családi bántalmazás miatt átmenetileg állami gondoskodásba került gyerekekről van szó, akiket súlyos és folyamatos trauma ért, sokszor testi és lelki bántalmazás is. Miután megnyugszanak, kérdezés nélkül beszélnek, a nagyobbak leírják, mi történt velük.

– A szexuális bűncselekményben a szexuális abuzálás esetén nincsen tanú, az kétszemélyes történet. Az igazságszolgáltatásban a büntetőügyeket tanúvallomások támasztják alá, bizonyítékok kellenek, hogy valakit elítéljenek. Ha a befogadó intézményben egy gyermek leírja, hogy mi történt vele, az a perszakaszban bizonyítéknak számít – mondja a szakember. Pados Zsoltot, a TEGYESZ vezetőjét, dr. Takátsné dr. Tenki Mária képviselőt és dr. Huszár Lillát, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Vas Megyei Kirendeltségének igazgatóját említi, akik Kulcsár Lászlónéval, a Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatójával együtt a kezdetektől társai a projektben.

– Ha a Barnahus-vizsgálat olyan bizonyítékokkal szolgál, hogy felmerül, a gyermeket bűncselekmény érte, akkor a TEGYESZ vezetője vagy a gyermek gyámja jelzőrendszeri tagként köteles feljelentést tenni, és elindul a rendőrségi nyomozás. A feljelentéshez mellékelik a gyermekkel készült vizsgálat DVD-re vett anyagát. A gyerekek egyszer beszélnek arról, mi történt velük, legközelebb a történet tartalmi része felére, háromnegyedére csökken, és minél többször próbálják velük felidéztetni az átélt traumatikus élményeket, annál kevesebbszer hajlandóak beszélni ezekről.

Dr. Lazáryné Illés Mária: „A kicsik az abúzusbabákon keresztül beszélnek, vagy a séma babán mutatják meg, hogy mi történt velük”
Fotó: Nagy Jácint

 

Énvédő mechanizmusuk és a gyermeki gondolkodásfejlődés sajátossága az is, hogy a negatív élményektől szabadulni próbálnak. Ez nem jelenti azt, hogy végképp meg is szabadulnak ezektől. Egy kamasz nehezen beszél, a bántalmazó mindig titoktartást kér és fenyeget, zsarol, ami erős késztetés a gyermekben, hogy őrizze a közös titkot – magyarázza. A kicsik az abúzusbabákon keresztül beszélnek, vagy a sémababán mutatják meg, mi történt velük.

– A Barnahus alapeszméje: hiszünk a gyermeknek. Az izlandi modellnek húszéves tapasztalata, statisztikai feldolgozása és kitűnő utánkövetéses vizsgálatai vannak, ennek alapján tudjuk, hogy a nyomozati interjúik után a megvádolt személyek 95 százalékát elítélik. Magyarországon száz feljelentésre tíz vádemelés és egy ítélet jut, és nagy a látencia – mondja a szakember. Hozzáteszi: a téma médiában való megjelenése sokat rontott a gyermekek helyzetén.

Eszerint évekig járja a gyerek és a feljelentő szülő az igazságszolgáltatás zsákutcáit, ami azt sugallja: senki ne tegye ki ennek a gyermeket. Pedig végtelenül szomorú történetek vannak: a valóság sokkal drámaibb, mint gondolnánk – a tekintetben, hogy mire képesek felnőtt emberek a gyermekükkel szemben.

2018. július 1-jével megjelent az új büntetőeljárási törvény, amely deklarálja, hogy a 12 év alatti gyermek áldozatokat, szemtanúkat különleges bánásmód illeti meg. Ezzel a magyar igazságszolgáltatás kezdi elismerni, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekét kell biztosítani a nyomozati és perszakaszban is. A Barnahusban gyermeknőgyógyászati vizsgálat, nyomozati interjú, speciális terápia, tudományos kutatás, utánkövetéses vizsgálat és minden gyermek vizsgálata előtt speciális jelzőrendszeri kerekasztal-konferencia van.

Kutatásuk lényege: a gyerekek minél kisebbek, annál inkább nonverbálisan kommunikálnak. Egy büntetőügyben a nonverbális kommunikáció a gyerekeknél jelenleg nem a bizonyítékot erősítő tényező, míg a felnőtteknél igen. Szükség van a Barnahusban készült kép- és hangrögzítésre, különben a nonverbális kommunikáció elvész: szeretnék, ha bizonyítékul szolgálna, így megrövidítené a nyomozati időt.

Céljuk, hogy beépítse a törvény a gyermek egyszeri kihallgatását, elfogadva a tényt, hogy a továbbiaknak nincs eredménye. Büszkék a terápiás szobájukra is – a szexuálisan abuzált gyerekeknek azonnali, speciális terápiára van szükségük.

– Sokrétű a munkánk, szeretnénk bővülni, a tudományos kutatást folytatni, de ehhez segítség kell, még több költségvetési forrás, és adományokat is várunk (barnahus.hu). Az elmúlt két évben is szervezetek, magánemberek segítették adományokkal a munkánkat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában