Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj

2019.01.14. 14:00

Fontos, hogy a szlovén fiatalokkal együtt ápoljuk a hagyományokat

A közelmúltban a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat vehette át a Nemzeti Erőforrások Minisztériumától Bajzek Gyöngyi, a Magyarországi Szlovének Szövetségének titkára. A díjazottat a Szlovének Házában működő egyesületben végzett munkájáról és szlovén kötődéseiről kérdeztük.

Tersztyánszky Krisztina

Aki ismeretlenként a szlovén kultúra, a nemzetiség mindennapjai iránt érdeklődik, a legjobban teszi, ha elsőként Bajzek Gyöngyihez fordul. Ő benne van az események sodrában, a leggyakrabban szervezőként, de otthon van azokban a kezdeményezésekben is, amelyek nem az általa képviselt szervezethez kötődnek. Pedig a felsőszölnöki lány évekig ápolónőként dolgozott, és csak akkor iratkozott be a főiskola szlovén szakára, amikor a szombathelyi nemzetiségi televíziónál pályázott meg egy állást. Tizennégy évvel ezelőtt került a szlovén szövetséghez, ahol Hírnök József elnökkel és Vajda-Nagy Nikolettával viszik vállukon a közösségi és kulturális élet szervezését.

– Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik az iskolában is az irodalmi szlovén nyelvet tanulta, így ezzel nem voltak nehézségeim – meséli. – Felsőszölnökön már gyerekként belekóstoltunk a szülők, nagyszülők által őrzött kultúra ápolásába. Középiskolába Szombathelyre kerültem, de sosem éreztem hátrányát annak, hogy szlovén vagyok. Kakukktojás voltam, de nem negatív értelemben. Magyarórán, ha úgy adódott, a tanárnő szívesen példálózott velem, a kétnyelvűségemmel. Amikor kínálkozott ez a lehetőség, szívesen jöttem a szövetséghez, mert nyitott személyiség vagyok, és tudtam, hogy itt az addig szerzett tapasztalataimat, tudásomat kamatoztathatom.

Bajzek Gyöngyi kitüntetést kapott – munkájáról, kötődéseiről kérdeztük
Fotó: VN-archív

Az 1990-ben alakult Magyarországi Szlovének Szövetsége egyesületi formában működik, ugyanakkor az egyik csúcsszervezete a Rábavidéken élő szlovén kisebbségnek. A szervezet további egyesületeket, klubokat hozhat és hoz is létre, mint ahogy a tulajdonosa a Szlovének Házát üzemeltető Porabje Kft.-nek és a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft.-nek is. A szövetség szervezi és koordinálja a különféle kulturális programokat, táborokat, fogadja az anyaországból érkező csoportokat, felkutatja a pályázati lehetőségeket.

– A szervezéskor arra törekszünk, hogy egy-egy nagyobb rendezvény az összes szlovén faluba eljusson, az egész Szlovén Rábavidékre vigyünk valamit a kultúrából. Évről évre más helyszínen bonyolítjuk le az országos szlovén találkozót, a rönkhúzást és a hagyományőrző népszokásokat. Számolnunk kell vele, hogy az emberek más településre nehezen mozdulnak ki.

Természetesen az egyes falvakban a szövetségtől függetlenül is működnek közösségek, tűzoltó- sport- és kulturális egyesületek. A falunapot is általában a helyi önkormányzat szervezi, ugyanakkor valamennyi faluban működik szlovén önkormányzat is. Szervesen összefonódnak a két népcsoport rendezvényei. Gyöngyi hangsúlyozza: néhány irodalmi estet leszámítva minden programot két nyelven tartanak, tudják, hogy szlovénul nem beszélők is látogatják a rendezvényeiket.Szentgotthárdon kívül hét aprócska faluban élnek a rábavidéki szlovének, de valamilyen kulturális, művészeti csoporttal szinte valamennyi büszkélkedhet.

A szlovén szövetség égisze alatt három tánccsoport, két énekkar, egy népdalkör, egy egyházi énekkar és két színjátszó csoport működik a térségben – és akkor még nem beszéltünk az iskolai csoportokról, melyeket a szlovén önkormányzat felügyel. Az átlagon felüli kulturális aktivitás abból ered, hogy a határ menti szlovén falvak a rendszerváltás előtt zárt közösségben éltek. Nemigen volt más lehetőségük, az idősek táncoltak és énekeltek, és nem volt kérdés, hogy a fiatalok átveszik a stafétabotot. Sokan eljárnak tanulni Budapestre, Győrbe, de amikor itthon vannak, eljönnek, büszkék a gyökereikre és hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy a régi rábavidéki értékek ne menjenek veszendőbe. – Mi pedig nagyban hozzájárulunk a szlovén kultúra megőrzéséhez – magyarázza Gyöngyi, aki maga is tagja több csoportnak –, hiszen a fellépésekhez, a ruhákhoz pénz is kell. A szövetség pedig gazdálkodhat a Szlovéniából, a Határon Túli Szlovének Hivatalától, és a magyar államtól kapott támogatással.

A Hotel Lipában működő Szlovének Házában egymást érik a kiállítások, a könyv- és filmbemutatók, a konferenciák. Gyakran mutatkoznak be Szlovéniából érkező alkotók. A képzőművészet területén kiemelkedő fontosságú a nemzetközi alkotótábor. A kézműves hagyományőrző programokat az idősebbek nélkül nem tudnák megtartani, de Gyöngyinek gondja van rá, hogy becsalogassák a középkorosztályt is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában