Újra alakult a bábcsoport Csepregen, fellépnek a magyar kultúra napján

Tavaly májusban kapcsolódtak a Nemzeti Művelődési Intézet felhívásához, a Bűvös Bábos mintaprogramhoz, majd nyáron az alapozótáborban kezdtek el együtt tevékenykedni, novemberben már bábos szemlén szerepeltek. Idén január 20-án, vasárnap pedig a városi nagyközönség előtt is fellép a Fabatka Bábcsoport a művelődési ház és könyvtárban tartandó kultúra napi gálaműsorban.

Az előzmények sorában fontos inspiráció volt, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet 2016-ban hirdetett képzéseket, színesítendő a kulturális közintézményekben folyó munkát, és akkor Ziembiczki Erzsébet bábos vezetői képzésre jelentkezett. A féléves kurzus során a sok elmélet mellett a szombathelyi Mesebolt Bábszínházba jártak szakmai bemutatókra, a résztvevők egy-egy saját műsorral zárták tanulmányaikat.

– Már akkor is a bőrönd-, illetve dobozbábszínházban gon­dolkodtam, kis létszámmal, kis eszköz- és kellékpark­kal, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy a csoport segítse a művelődési ház és könyvtár munkáját, például egy új gyermekkönyv bemutatóján valamit életre tudjunk kelteni abból – mondta az igazgatónő, aki a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola legendás népművelőképzésének 1979–83-as évjáratú hallgatója volt, olyan oktatókkal, mint Kiss Gyula, Szalay László, Benke Éva és a gyermekirodalomra a szemüket kinyitó Cs. Nagy István. Amikor Ziembiczki Erzsébet 1984-ben Csepregre került népművelőként ifjúsági előadónak, Fílinger Anna, az óvoda akkori vezetője működtette ott a Mazsola bábcsoportot, amit később az egyik nevelt lánya átvett tőle, pár évig folytatta, mígnem a bábcsoport a 80-as évek végére megszűnt. A 90-es években Kocsis Zsolt helyettesítő tanárként dolgozott Csepregen, színpadra állított két nagy előadást Fabatka néven, de aztán Szombathelyre került, és egészen tavalyig nem volt helyette senki, aki továbbvigye ezt a szálat.

– A Fabatka nevet hagyományőrzésből vettük fel, az az üzenete, hogy nem kellenek drága dolgok ahhoz, hogy értékeket közvetítsünk. Egyszerű eszközeinkkel a majdnem semmiből, apróságokból teremtünk. A bábos játékban átlényegül a nejlonzacskó, a fakanál, a műanyag flakon. A labdákból bolygók lesznek, a tízóraiként megevett almából a tudás almája, a festőfóliából bábtakaró. Környezettudatos játék, mert amikor már nincs szükségünk a fentebb sorolt eszközökre, összegyűjtjük őket egy zacskóba, és elvisszük a szelektív hulladékgyűjtőbe. Szoktunk azzal poénkodni, hogy az etűdünket elvihetjük majd egy környezetvédelmi vetélkedőre is – mondta Ziembiczki Erzsébet, aki vezetője lett ennek a legújabb kori bábcsoportnak, amelynek mentora Kovács Géza, a Mesebolt Bábszínház igazgatója. Fontos az is, hogy a gyerekek az általános iskolai színjátszásból jönnek, előképzettségük Németh Andrea drámatanárnak köszönhető, aki szintén folyamatosan segíti a munkát. A zenei effekteket Vörös Emil tervezi.

A „Tízórai szünetben” horgolt csipketerítőből van a pókháló, amely az internetes hálózatosodást szimbolizálja, ebben a világban jelenik meg az emberpár… Megkértek két fiút, hogy dobokkal, xilofonnal kísérjék az árnyjátékot, de már az első alkalommal beálltak a bábozásba is. Nem csoda, a szabad játékon alapuló próbafolyamat ennyire vonzó.