Andersen mindig ilyeneket írt – A XXVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó megyei fordulója

Pedig ezúttal nem olyan egyszerű megközelíteni a színházat: a celli piac felújítása okán óriási gödörré változott a tér a színház körül. De a piacfelújítás után a színház környezete is szebb lesz – illően az egyedülállóan szép kis ékszerdoboz-épülethez –, úgyhogy érdemes türelmesnek lenni. Az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó és Fesztivál kiírója most is a Magyar Drámapedagógiai Társaság, amely partnerintézményekkel együttműködve szer­vezi meg a felmenő rendszerű eseményt. Korábban a megyei művelődési központok voltak a megyei fordulók „természetes” házigazdái. A megyei művelődési központok megszűnésével azonban ez a hosszan működtetett kapcsolat megszakadt.

Vas megyében a celli Soltis Lajos Színház vállalta – sok más, a közművelődés körébe sorolható tevékenysége mellett – a megyei forduló megszervezezését, lebonyolítását. És mert az első alkalommal a helyszín bevált, a sorozat folytatódott.

Így aztán hétfőn délelőtt ismét csordultig megtelt kisiskolásokkal a színház: a nézőtér és a „hátsó traktus” is. A versengésre hat csoport jelentkezett: Vas megyében manapság három fellegvára van a gyermekszínjátszásnak: Szombathely, Csepreg és Celldömölk. De az is hagyomány, hogy a celli találkozón bemutatkoznak a lendvai gyerekszínjátszók is. Tegnap a lendvai Kisoroszlánok – a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet csoportja, Koter Gizella és Nagy Éva vezetésével – léptek színre. A Házi olvasvány, avagy a János vitéz sok mozgással, humorral, ötlettel foglalja össze a színpadon a szerelmesek könnyes-boldog történetét. Min­den magyarórára meg kel­lene hívni ezt az előadást.

A szombathelyi Reményik is­kola és AMI Reménységek csoportja – 1-2. osztályosok – Németh Gyöngyi vezetésével, közkívánatra vitték színre Andersen A rendíthetetlen ólomkatona című meséjét, Fél lábon címmel, bátran, ügyesen, okosan. És amikor a néző éppen azt a kérdést tenné föl magának, hogy vajon miért pont ezt a mélységesen szomorú történetet dolgozták föl, a színpadról érkezik a válasz: „Andersen ilyeneket írt.” Hát, akkor nincs mit tenni. A Csepregi Színjátszók Németh Andrea vezetésével Tízórai szünet címmel hoztak előadást (ők is művészeti iskolások, a tagozat alapítója és vezetője Németh Andrea), és nem maradtak ki a mezőnyből a házigazdák sem: a Soltis Lajos Színház és az Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola csoportjai.

A zsűriben Tóth Zsuzsanna drámapedagógus és Regős János színész, rendező, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke foglalt helyet. Ahogy Tóth Zsuzsanna mondta: nem könnyű ma gyerekcsoportot működtetni, a bíráknak is nagy öröm, ha sikerül.