Jolán néni kilencvenedik születésnapját ünnepelte – Szinte egyidős a településsel

A falu legidősebb lakója Horváth Jánosné, Jolán néni tegnap ünnepelte 90-ik születésnapját. A jeles alkalomból családja és a képviselő-testület tagjai köszöntötték fel.

– Természetes, hogy önkormányzatunk falunk múltját és jelenét is figyelemmel kíséri, és míg tavaly a település egyesítésének 90. évfordulóját, ma Jolán néni 90. születésnapját ünnepeljük – mondta Németh Lajos polgármester.

A faluvezető rámutatott arra is, hogy kilenc évtizedet megélni nehéz, teherrel járó feladat, hiszen Jolán néni életútja átívelt az egész huszadik századon, sok mindent megért, a második világháborútól kezdve a rendszerváltásig. Ami azonban igazán fontos, hogy tartalmas életet él a mai napig. A polgármester beszédét Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok első elnökének szavaival zárta: „A végén majd nem az számít, hogy mennyi éved volt az életedben, hanem hogy mennyi élet volt az éveidben.”

Nagygeresden körülbelül 280-an élnek, és sokan még ma is számon tartják, hogy ki a kisgeresdi és ki a nagygeresdi, pedig a két apró település már 1928 január 1-jén egyesült. Egy évvel később pedig megszületett Jolán néni, aki azóta is ugyanott, a nagygeresdi szülőházban él. Igaz, hogy azóta az épületet már számos alkalommal átalakították, felújították – tudtuk meg Horváth Andrástól, Jolán néni fiától.

Az ünnepelt tavalyi születésnapi ajándéka sajnos egy csípőműtét volt, ami szerencsére jól sikerült, pedig először nem is akarta az operációt, utoljára ugyanis az ötvenes években volt kórházban egy vakbélműtét miatt, és arról bizony nem voltak túl jó tapasztalatai. Jolán néni pár éve még varrogatott, de ahhoz már nem elég jó a szeme, így inkább tévézik és rejtvényt fejt. Korábban biciklizett, és a veteményest is gondozta, ma azért már kevesebbet mozog.

Nagygeresd legidősebb polgárának nem volt könnyű élete, édesapját 15 éves korában, 1944 karácsonyának másnapján vesztette el, amikor Mórt bombázták. Ettől kezdve már csak hárman voltak édesanyjával és húgával. Később aztán férjhez ment, párja 1992-ben halt meg. Fia szerint hosszú életét annak köszönheti, hogy mindig tevékeny életet élt. – Nyolcvanéves korában még nem álltam volna ki vele futóversenyre – mesélte mosolyogva Horváth András.