A fehér kenyeret leváltotta a félbarna

A magyar fogyasztók többségének, ha kenyérről van szó, már nem az ár a legfontosabb, hanem a minőség – derült ki a egy pékség ezerfős reprezentatív mintán végzett online kutatásából. A válaszadók 72 százaléka hajlandó többet áldozni a minőségért, 56 százalékuk pedig ugyan jobban meggondolja, mit rak a kosarába, de az összetevőknek már nem néz utána, ezt mindössze 9 százalékuk teszi meg.

Mi, magyarok átlagosan 37 kilogramm kenyeret eszünk évente, amivel Európában a középmezőnyhöz tartozunk. Akik kevés kenyeret esznek, azok részben a diétájuk miatt teszik ezt, részben mert más pékáruban találták meg a kenyér alternatíváját. A válaszadóknak azonban több mint harmada kenyérpárti, 22 százalékuk pedig el sem tudná képzelni kenyér nélkül az étkezéseit.

A kutatás szerint a fehér kenyér népszerűsége továbbra is töretlen, a válaszadók csaknem fele – 48 százalékuk – ezt vásárolja, ez a réteg a leginkább árérzékeny is. A második legnépszerűbb termék a félbarna kenyér (39 százalék), a harmadik legkedveltebb pedig a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér (26 százalék). Ezeket követi a magvas és rozs- (24-24 százalék), kovászos (15 százalék), rozsos (14 százalék), majd a parasztkenyér (12 százalék). A vásárlók 57 százaléka egyáltalán nem nézi, hogy van-e adalékanyag a kenyérben, mindössze 10 százalékuk tekinthető tudatos vásárlónak.

A felmérés résztvevőire jellemző: a terméktípusok között válogat, de azt nem nézi, hogy ezt melyik pékségtől szerzi be, 35 százalékuk azonban ragaszkodik egy bizonyos cég termékeihez. A szombathelyi Király utcai Zalaco vásárlói is minden bizonnyal ilyenek, hiszen az ide betérők kilencven százaléka törzsvásárlónak számít, szinte mindegyiket névről ismerik az eladók.

– Vannak olyanok, akik még be sem érnek az üzletbe, sokszor már megfőzzük a kávéjukat, és a legtöbb esetben azt is tudjuk, mit fognak kérni – mesélte Varga Anita üzletvezető. Aki elmondta azt is, náluk a félbarna kenyér a legnépszerűbb termék, de egyre kedveltebb a pár hónapja bevezetett hosszú érésű természetes kovásszal készült kenyér is. Ezt nem is lehet mindennap kapni, mivel a kovásznak 16 órára van szüksége, ezért a vevők arra a napra időzítik a vásárlást, amikor a kenyér kapható – tudtuk meg. Akik ezt választják, azokat az sem zavarja, hogy ez a kenyér a drágábbak közül való. Kasza Tamásné hálózatvezető szerint a tapasztalat az, hogy a fogyasztók nem annyira árérzékenyek, inkább az egészséges életmód számít nekik. Sokkal tudatosabbak a vásárlók, mint korábban.

Berta László, a cég vezérigazgatója elmondta, miután a kasszarendszerük folyamatosan, napi szinten küldi az adatokat, gyakorlatilag valós időben látják, hogy hol, miből, mikor és mennyi fogy. Így könnyen nyomon tudják követni a fogyasztói szokások alakulását Vas megyében. Ezek szerint nálunk – az országos felmérés eredményeitől eltérően – a félbarna kenyér a meghatározó termék, több mint négyszer annyi fogy belőle, mint a fehér kenyérből, amelyet még a teljes kiőrlésű lisztből készült és magos kenyerek is megelőznek. Érdekes azonban, hogy Zala megyében éppen fordított a helyzet, ott a mai napig a fehér kenyér a divat, a félbarna iránt alacsony az érdeklődés. Ugyanígy, míg Vas megyében a hosszúkás zsemlére magas a kereslet, Zalában szinte alig adnak el belőle – tudtuk meg. Egyre népszerűbbek a hagyományos eljárással készült kenyerek, valamint a magos, rozs- és teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekből évről évre több fogy.

– Míg három éve a teljes kiőrlésű lisztből készült császárzsemle szinte csak papíron szerepelt a cég kínálatában, addig mostanra tömegtermékké vált, ugyanannyi fogy belőle, mint a tejeskifliből. Határozottan kijelenthető, változnak a vásárlási szokások – fogalmazott Berta László.

Az általunk megkérdezett vásárlók elmondták, míg korábban kizárólag a fehér kenyér mellett döntöttek, most már náluk is félbarna kerül az asztalra. Ahogyan egyikük fogalmazott, ma már a fehér kenyér nagyon fehérnek tűnik, nálam a félbarna lett az új fehér kenyér.