A logopédus „felírná” minden gyerek számára: töltsék az egész nyarat a vidéki nagyszülőknél

Molnár Szilvia logopédus nyári tíz pontját minden szülőnek ajánlja, azt mondja, nagyon fontos, hogy a nyár csak a játékról és a mozgásról szóljon, és szöges ellentéte legyen az egész tanévnek. Szerinte a legboldogabb gyerekek azok, akiknek vidéken vannak nagyszüleik, és egész nyáron náluk lehetnek, ő ezt írná fel receptre mindenkinek. Ezek a gyerekek ugyanis teljesen megváltozva, hatalmas fejlődésbeli ugrás után térnek vissza szeptemberben az óvodába és az iskolapadba. És az említett pontok a legmelegebb évszakra:

Csökkentsük a tévé-, tablet- és okostelefon-használat idejét. A legjobb lenne a nullára, de ha ez kivitelezhetetlen, akkor szabjuk szoros határok közé: csak kocsiban, csak délutáni sziesztában legfeljebb egy órát használják az okoseszközöket. Ezek helyett és mellett olvassunk fel nekik. Vagy ha már tud olvasni a gyermek, olvasson fel ő nekünk.

A hallás útján feldolgozott történetek jóval intenzívebben dolgoztatják az agyat, gyorsabban és tartósabban megragadnak az így szerzett információk. Járjunk sokat mezítláb, főleg kavicson, füvön és homokon, és erre vegyük rá a gyerekeket is. A talpon keresztüli érzékelés ritka adomány a testnek: fokozottan stimulálja az agyat, ezenkívül erősíti a talp izmait, nehezebben alakul ki lúdtalp. Ússzunk minél többet. Az úszás a legösszetettebb mozgásforma, ez mozgatja meg a legtöbb izmot, és mellette még az agyat is, amely összehangolja a kar-, láb- és fejmozgást, valamint irányítja a légzést.

Hintázzunk sokat: állva, ülve, fekve, fejjel lefelé lógva. A hintázás során az egyensúly­érzékünk feszítetten dolgozik, és ez rendkívül hatékonyan fejleszti az idegrendszert, anélkül hogy a gyermek észrevenné. Vegyünk elő társasjátékokat: Dobble, Activity, Story Cubes, de az is jó, ha csak közösen kirakunk egy puzzle-t.

A társasjáték egyszerre több területet fejleszt: szociális képességeket, hiszen figyelni kell a másikra; az érzelmi képességet, mert el kell viselni a vereséget, és együtt lehet örülni a győztessel; a szabálykövetés tanulását, hiszen a játékban van, amit szabad, és van, amit nem.

Főzzünk együtt, pucoltassunk a gyerekkel zöldséget, fejtessünk vele borsót, babot. Dagasszunk közösen pizzatésztát. Az ujjakkal való tevékenykedés, a különböző anyagokkal való kézműves munka mind-mind hatékonyan stimulálja a beszédközpontok melletti agyi területet, amely a finommozgásért felel. Márpedig ha az egyik területet fejlesztjük a beszédközpontok mellett, akkor az húzza magával a szomszédos területet is. Látogassunk állatokat, állatmenhelyeket, állatsimogatókat, vigyünk az állatoknak ennivalót, rossz pokrócot, törülközőt, játékot. A szociális érzékenységre és az érzelmek megélésére való nevelés egy­aránt kihat a beszédfejlődésre: arra, hogy merjünk dolgokról beszélni, érzéseket megfogalmazni. Szaglásszunk mindenhol. Csukjuk be a szemünket, és mondjuk el, hogy milyen szagokat érzünk.

Menjünk közösen piacra, és játsszunk kitalálóst. Melyik árusnál vagyunk? Hentes? Epres? Halas? Pék? – Az orrunk ugyanannyira elhanyagolt érzékszerv, mint a talp. Nem állítjuk kihívások elé, pedig az orr felől érkező információk és impulzusok ugyanolyan fontosak, mint a szemtől és a fültől érkezők. Igyekezzünk minden érzékterületet egyformán stimulálni, és máris nagyot lendítünk a beszédfejlődésen.

Aludjon sokat az óvodás, a kisdiák. Az agyunk alvás közben dolgozik a legtöbbet, mert van ideje a rengeteg impulzust rendszerezni. Kilencéves koráig minden gyereknek aludnia kellene délután, és 18 éves koráig éjjel legalább tíz órát. Bár ez manapság irreális kívánalomnak hangzik, ez lenne számukra a legjobb – hallottuk a szakembertől.