Mit és főleg hogyan meséljünk a kicsiknek? – Albert Zsuzsánna mesemondóval beszélgettünk

A mese, a történet fontos a gyermekek számára, fejleszti a teljes személyiségüket, nyelvi kifejező készségüket, bővíti szókincsüket és gondolkodásukra is pozitív hatással vannak. Albert Zsuzsánna mesemondó a szombathelyi Mesél a nagyi programból is kivette részét, felkészítőként. A szakembert arról kérdeztük, miért fontos a mese, hogyan meséljenek és természetesen ötleteket is kértünk, milyen kötetekből olvashatnak a nagymamák, nagypapák az unokáknak.

– A mese alapvető forrás és eszköz az anyanyelvi készségek, az érzelmeik, gesztusaik fejlődéséhez. Mivel a kisgyermekek, az óvodások kíváncsiak mindenre, nagyon könnyű szóba elegyedni velük. A mese ott kezdődik, hogy elkezdünk beszélgetni velük. A nagymamák, mivel nagy bölcsességgel, élettapasztalattal rendelkeznek, rengeteg történet, életesemény van a tarsolyukban, tudnak beszélni családi eseményekről, barátokról, saját óvodai vagy iskolai élményeikről, kirándulások, állatokról, növényekről, amelyeket jó, ha megosztanak az unokákkal és ezt játékos formában is megtehetik – mondta el. A mesélés történhet sütés-főzés, fonás-szövés, barkácsolás, varrás közben – sok gyermeket be lehet vonni ezekbe a tevékenységekbe.

Albert Zsuzsánna szerint a leghitelesebb formája a mesélésnek az, amikor szabadon, játékszerűen, humorral megfűszerezve adják elő a történeteket. Így a gyerek is bekapcsolódhat a mesélés folyamatába, ő is fel­eleveníthet történeteket, kérdéseket tehet fel, azaz kíváncsivá tehető. – A gyereknek nagyon fontos, hogy minél többet meséljünk nekik, dalolhatunk is, mondókázhatunk, találós kérdéseket fejthetünk meg együtt és az életkornak megfelelő rövid történeteket elkezdhetünk felolvasni vagy szabadon mesélni. A népmesék a leghitelesebbek, de rengeteg kötet, gyűjtemény létezik, ami a világ népeinek meséit is tartalmazza, és az már a családra van bízva, milyen színességgel mesélik ezeket – emelte ki a mesemondó.

Hozzátette: a képzelőerő, az alkotás iránti vágy leginkább a mesék által ösztönözhető, szabadon hagyjuk, hogy szárnyaljon a gyermek képzelete, szője bele a saját történeteit, amit nemcsak szavakkal, hanem például gyurmázással, pálcikákkal alkotásban, toronyépítéssel egészíthet ki. A mesélés időpontja is fontos: a legalkalmasabb a csendes, elalvás előtti időszak. Közben azonban ne legyen a közelükben semmilyen más eszköz, sem mobiltelefon, sem tablet, se egyéb játék, hogy csak a képzelőerejükkel hangolódhassanak a történetre. Ha kérdést tesz fel a gyerek, ne magyarázzuk túl a választ. A mesemondó tippeket is adott, mely könyvek hasznosak a nagyszülős-unokás mesélős estékhez: Benedek Elek és Arany László gyűjtései, Bajzáth Mária Népmesekincstára, Boldizsár Ildikó gyermekeknek szóló tematikus könyvei – ám a könyvtárakban található más könyvek is remek választásnak bizonyulhatnak.