Mutatjuk Vas megyében milyen a műanyagmentes július

„Csatlakoztam a műanyagmentes július felhíváshoz. Íme, az elmúlt másfél nap eredménye:

Első nap nem voltunk bevásárolni. Ugyan kellett volna, de a nagy melegben inkább kihagytuk, legalább elfogy a hűtőben halmozott maradék. Ami között van szeletelt lágy sajt, vagyis mínusz 1 pont. Majdnem hoztunk haza fagyit, de mivel műanyag tégelybe rakták (volna), így nem hoztunk, plusz 1 pont. Tegnap felszedtem a par­koló­ban egy PET-palackot, és elvittem a szelektívbe, plusz 1 pont. Reggel annyira megcsúsztunk, hogy kimaradt a kávé. Elvitelessel pótoltam. Tudom, mínusz 2 pont. Szerzek egy saját bögrét e célra!” – néhány mondatnyi idézet a szombathelyi Horváth Eszter blogjából. A blogger egy féléves kislány anyukája, június utolsó napjaiban a közösségi oldalakon hallott a kampányról, és úgy döntött, belevág, a tapasztalatait pedig posztokban közli az olvasóival.

– Jó dolognak tartom az akciót. Egy hónap pedig elég hosszú idő ahhoz, hogy ha valaki komolyan veszi, és odafigyel arra, hogy műanyagmentesen éljen, akkor ez beépüljön a hétköznapjaiba. Néhány nap után persze látszik, mi kivitelezhetetlen és mi nem. Én teljesen nem tudom kivonni a plasztik dolgokat az életünkből, időnként úgy tűnik, a műanyag áll nyerésre, de sok helyen tudom mérsékelni. A zöldség, a gyümölcs, a pékáru is kézzel készített vászonzsákba kerül. Ha elfelejtem magammal vinni a zsákot, igyekszem papírtáskát vásárolni. Pet-palack helyett kulacsban viszek vizet, azt töltöm újra, és gondolkodtam, mivel lehetne helyettesíteni egyes kozmetikai szereket, például a nedves törlőkendőt, a fogkefét, fültisztítót, a vattakorongot – hallottuk tőle.

Eszter korábban is tudatosan élt, a szelektív hulladékgyűjtésre odafigyel, nem pazarolja a vizet, az elektromos áramot, a háztartásában olyan mosó- és mosogató- és tisztítószereket – ecetet, szódabikarbónát – is használ, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. Erősen fontolgatja az eldobható helyett a mosható pelenkák beszerzését, mert „ennek a használatával is kisebb lenne az ökológiai lábnyoma”. – Beborít minket a szemét, és sajnos, lehet, hogy már későn eszméltünk.

Az mindenesetre jó, ha a gyerekek úgy nőnek fel, hogy azt látják, külön gyűjtjük a PET-palackot, kevesebbet fogyasztunk, kiméretjük az élelmiszert – ők eszerint élnek majd felnőttként is. És még valami: a gazdasági érdek ugyan nem ezt diktálja, de globális szinten a kisember igenis tud tenni a környezet tehermentesítéséért, és a sok kis cselekedet összeadódik. Eszter azt is helyeselné, ha egyáltalán nem lehetne kapni több száz év múlva lebomló, végül hulladéklerakókba vagy égetőkbe kerülő szívószálat, plasztikzacskót, még ha ez túl drasztikusan hangzik is.

A kampány észrevehetően sok mindenkit beszippantott. Nem csak magánemberek, munkahelyi közösségek is csatlakoztak ahhoz országszerte, Vas megyében is. A szombathelyi Welcome jóga- és táncstúdióban például megújuló alapanyagból, kukoricakeményítőből készült, komposztálható poharakban vagy üvegpohárban szolgálják fel a frissítő forrásvizet, ami egyenesen a Kőszegi-hegységből, a Hétforrásból érkezik.

Németh Anita tegnap jógaórára érkezett, elmondta, bevásárláshoz mindig a fonott kosarát viszi, ha lehet, nem kéri a csomagolóanyagot, ami mégis adódik a háztartásában, az a szelektívben végzi. Más szervezetek mellett a Szombathely és Járása Egészségfejlesztési Iroda is közzétette a műanyagmentes július felhívást. Irodavezetőjük, Szákovics-Varga Ildikó a hétköznapokban is e szerint él.

Mindig van nála újratölthető palack, táska a zöldségeknek, gyümölcsöknek, a múltkor egy üzletben a pénztárnál jelezte, nem szeretné, ha a kimért túrót műanyag zacskóba csomagolnák. A pékségben, ahova jár, tudják, hogy neki papírba kell rakni az árut. A kollégáival együtt azt vallja: a kis lépések vezetnek nagy eredményre, ez a gyerekeink érdeke is.