Az apa nem láthatja a kislányát – A hatóságok szerint nincs mit tenni, a szakértő azonban másként látja a helyzetet

Mi van akkor, ha a nem együtt élő szülők közül az egyik fél külföldre költözik – legalábbis papíron –, és ezzel meghiúsítja a láthatást? Olvasónkkal éppen ez történt, lányát egy hónapja nem látta, nem tud róla semmit, a hivatalos szerveknél – mint mondja – mindenhol falakba ütközik. Hozzánk fordult, járjunk utána az ügynek, mi pedig találtunk is egy jogászt, aki többféle megoldási lehetőséget is felvázolt. Előtte azonban következzen röviden az elmúlt nyolc év története úgy, ahogyan István látja. (A téma érzékenysége miatt a neveket megváltoztattuk.) – Kapcsolatunk Timivel 2011-ben kezdődött és mindössze egy hónapig tartott, ám ez alatt az idő alatt megfogant a gyermekünk, Júlia.

– A kezdetektől mindenben támogattam Timit és a kis Júliát, 2012-ben bíróság előtt egyezséget kötöttünk a láthatásról és a gyerektartás összegéről. Öt évig nem is volt különösebb gond, látogattam Júliát, és amennyire egy külön élő apukától telik, gondoskodtam róla. Aztán 2017 augusztusában egy nap nem akarta Timi odaadni Júliát láthatásra, és én emiatt a gyámhivatalban feljelentést tettem. Helyt adtak a panaszomnak, ám ez csak olaj volt a tűzre, a végzést követően rosszabbodott a helyzet, onnantól kezdve Timi mindent megtett, hogy akadályozza a gyermekemmel való kapcsolattartást, és Júliát egyre inkább kezdte ellenem nevelni.

A bíróság kétszer ítélte el kapcsolattartás akadályoztatása miatt és pénzbírságra kötelezte, először 5, másodszor 15 ezer forintot kellett fizetnie. Ez persze nem volt komoly visszatartó erő, hogy ne ismétlődjenek meg az esetek, és ha el is engedte hozzám Júliát, az átadáskor mindig arrogánsan viselkedett, volt, hogy a gyerek előtt meg is ütött. Időközben keresetet nyújtott be a bíróságra az egyezség megváltoztatása miatt azzal az indoklással, hogy külföldre szeretett volna költözni, amit gyermekem érdekeire való tekintettel elfogadtam. Ám Timi ezek után a vállalt kötelezettségeit egyáltalán nem tartotta be, telefonos és személyes megkereséseimet elhárítja és most már egy hónapja, hogy nem tudok a lányomról semmit – meséli István.

Ahogyan korábban utaltunk rá, Timi és Júlia valójában nem laknak külföldön, továbbra is egy Vas megyei városban élnek.

– Természetesen megtettem a feljelentést a rendőrségen, voltam a magyar és az osztrák gyámhivatalnál is, de mindenhol széttárták a kezüket és azt mondták, nem tehetnek semmit. Az itthoni gyámügy szerint azzal, hogy külföldre költöztek, Ausztria az illetékes, Ausztriában viszont azt mondják, ez egy magyar történet, magyar szereplőkkel, ők csak akkor tudnának lépni, ha egy osztrák bíróság határozna az ügyben. A rendőrség pedig arra hivatkozik, hogy ők nem végrehajtó szerv. Bezárult tehát a kör, hiába nem változott a gyakorlatban semmi, onnantól kezdve, hogy tavaly szeptember óta papíron külföldön élnek, mindenki tehetetlen.

Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakértő azonban úgy látja, több lehetőség is van a helyzet orvoslására. Mindegyik kimenetele kétséges; van, amelyiknél az évekig tartó pereskedés is borítékolható, de érdemes megvizsgálni. Véleménye szerint sem a gyámhivatal, sem a bíróság nem mondhatja a külföldre költözés okán, hogy nem jár el az ügyben, mivel korábban ők döntöttek, így nekik van joghatóságuk. Ebből következik az is, hogy Ausztria valóban nem illetékes az ügyben; igaz, hogy a két ország között van egyezmény, így ott is végrehajtható a végzés – a kapcsolattartás biztosítása –, ám ehhez először osztrák bírósághoz kell fordulni, ez azonban rengeteg pénzbe és időbe kerül, célszerű tehát a magyar utat választani.

Amennyiben az anyának és gyermekének nincs Magyarországon lakóhelye, az utolsó tartózkodási hely szerinti gyámhivatalhoz kell fordulni. Ott kérni kell a korábban megállapított egyezség végrehajtását, vagyis a láthatás biztosítását. Ha a gyámhivatal elutasítja a kérést, ugyanott panaszt kell tenni. Ezt 30 napon belül az illetékes gyámhivatal meg kell, hogy válaszolja, ha nem teszi, az Emberi Erőforrások Minisztériumához lehet fordulni. Ha az apa kéri a gyámhivataltól a korábban meghatározott kapcsolattartás végrehajtását, kérelmezheti a kapcsolattartás újraszabályozását is. Amennyiben az apának van arról bírósági végzése – márpedig van –, hogy az anyát már megbüntették kapcsolattartás akadályozása miatt, a rendőrségen is feljelentést tehet, mivel ez bűncselekmény. Sőt a bírósághoz is fordulhat, hogy a szülői felügyelet jogát a jövőben ő gyakorolhassa.

Ezeket az eljárásokat egymástól függetlenül, párhuzamosan is elindíthatja. Persze, ahhoz, hogy érdemben történjen valami, sok idő kell.