Feltárták és járható a bucsui középkori lépcső

Nem üti az óra a tízet, hanem muzsikál, ez a kellemes élmény ér minket a plébánosra várva, aki Toronyból érkezik nagy sebbel-lobbal, rengeteg a teendő: négy falut lát el – Torony központtal Bucsut, Dozmatot, Sét –, miközben a Szily János egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója is. Most ért a végére annak, hogy mind a négy hozzá tartozó kisközségi templomot kívül-belül felújíttatta, a liturgikus tárgyakat is.

A bucsui Szent Mihály-templom a 13. század óta áll. Első osztályú kiemelt műemlék, mivel Árpád-kori. A művészettörténeti könyvek leírták, hogy középkori kórusfeljárót rejt, és mivel a plébános tudott erről, a felújításkor kezdeményezte a feltárását. A lépcsősornak fényt adó kis ablaka a homlokzat felől látszott, lehetett sejteni, hogy a kórustér falában van a felső ajtó, először azt bontották meg.

Amikor látták, hogy ép mögötte a lépcsősor, kibontották az alsó ajtót is, és átjárhatóvá tették a mai ember számára is a szűk feljárót.

Állunk az aljában, a kis ablak magasából árad be a nap az őszi délelőttön. A veleméri templom fényjátékához hasonló a hatás. Perger atya felhívja a figyelmet, hogy a papi szék mellett látható „vak­ablak” középkori szentségtartó, jelenleg befalazott üreg, és elmeséli, hogy falkutatást is tartottak a szentélyben: a festékrétegek alatt a falfestmények maradványai is középkoriak.

– 2012-ben a templom tetőszerkezete újult meg, parkosítottuk a templom környezetét, akkor került a harangjáték a toronyba – tudjuk meg tőle. – 2013-ban a fő- és mellékoltárt, a barokk szószéket res­taurálták. 2019-ben az Emmi támogatásával megújultak a nyílászárók, a templom külseje, rézborítást kapott a torony, a hívek adományából megújult a teljes templombelső, a villamoshálózat és a harangszerkezet. A ráfordított 9 millió forint pályázati forrást 4 millió forint püspöki támogatás egészítette ki.

Így tudták feltárni az 1860-ban befalazott, sekrestyéből induló középkori kórusfeljárót, amelynek kőkeretes ablakát kívülről a nyugati oromzaton szúnyoghálózva látjuk. A felújítás után szokás szerint újra megáldják a templomot, az ünnepi szentmise október 20-án 17 órakor lesz.

Körbejárunk a templomban: a liturgikus tárgyak a 18–19. századból származnak. Érdekes a főoltár Szent Mihály-ábrázolása: a finom arcú hős legyőzi a rút gonoszt, akinek a tekintete olyan ördögi, hogy jobbnak látják eléje állítani valamit, nehogy megijedjenek a gyerekek. Különleges Szent Mihály két „cégtáblája” a szentély két oldalán: a kísértés ellen védelmező arkangyal szimbolikus megfogalmazásai: a kardra szúrt kígyó az egyiken, és az „aki véghez vitte ezt” (Quis ut Deus) felirat latin nyelven a másikon. Az öltöztető Madonna-szobor az 1600-as évekből való, amint megtudjuk, háromféle ruhája van: egy hétköznapi és két ünnepi, külön karácsonyra és húsvétra.

Perger atya itt töltött szolgálatának nyolc éve alatt nemcsak a négy templom külső-belső felújítását menedzselte végig, de ajándékozott is a hozzá tartozó négy falunak egy-egy Szűz Mária-szobrot, azt a ritka ábrázolást, amely a Boldogasszonyt a kígyón taposva (a gonoszon győzedelmeskedve) mutatja be. A plébános a templomtörténetek megírására is fordított időt az elmúlt években: Torony, Bucsu, Dozmat, Sé szakrális épületeiről szóló kötete – amely dokumentálja a felújítás előtti és utáni állapotokat is – ezen a héten kerül nyomdába.