Zászlók segítik a húsválasztást a boltokban

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról az Európai Unió rendelkezik. Magyarországon az agrárminiszter 2020. január 15-i hatállyal módosította az élelmiszerek jelöléséről szóló 36/2014. számú korábbi rendeletet – tudtuk meg Menczel Lászlónétól, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkárától.

A rendelet értelmében a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) kiskereskedelmi értékesítésekor a származási országot jól láthatóan zászlóval is fel kell tüntetni a 200 négyzetméternél nagyobb bruttó alap­területű üzletekben. Tehát elsősorban a nagy áruházláncok kimért húst árusító egységei érintettek. Az ennél kisebb boltokban elég a származási ország szöveges feltüntetése. A terméktanács titkára szerint nagy szükség volt már erre, hiszen a nem csomagolt, friss tőkehús esetében mostanáig nem volt megjelenítve semmi olyan információ, amely a vevőt orientálná.

Tegnap délelőtt a szombathelyi Interspar áruházban már meg is győződhettünk az új rendszer működéséről. A sertéshúsos pultban többségben voltak a magyar zászlók, a köröm, a bőrke, a csülök, a lapocka és a szűzpecsenye is hazai termelőtől származott. Ausztriából érkezett viszont a sertéscomb, a csontos karaj többféle árfekvésű darabjai előtt pedig cseh zászlót láttunk. A grafikus ábrázolás alatt a származási ország neve betűkkel is mindenhol olvasható volt.

A megkérdezett vásárlók kedvezően nyilatkoztak az újításról. Az egyik szombathelyi háziasszony például azt mondta: tőkehús vásárlásakor ő mindig a minőséget helyezi előtérbe. Arról pedig már sokat olvasott, hogy például az osztrákok nem a legjobb minőségű termékeiket hozzák a magyar piacra. Már csak ezért is szívesebben választ a magyar zászlós áruk közül.

Megkérdeztük Rácz Károly családi gazdálkodót, aki elmondta, maximálisan egyetért azzal, hogy a vevők által nehezen kiböngészhető apró betűs tájékoztatás mellett megjelentek a húspultokban a származási országot jelző zászlók is. Úgy látja, egyre több a tudatos vásárló nálunk, akik a magyar emberek munkáját ismerik el azzal, hogy hazai terméket választanak. Mégpedig a magyar hústermelők termékei többnyire jó minőségűek. Utalt arra, hogy korábban megpróbáltak bevezetni egy kiváló minőség védjegyet, ami azonban a gyakorlatban nem hozta azt az eredményt, amit a hústermelők vártak tőle.

– Nagy segítség a zászlós jelölés a termelőnek és a fogyasztónak is – hangsúlyozta. – Előfordult korábban nemegyszer, hogy egyes áruházláncok spanyol fagyasztott húst árultak friss áruként. Reméljük, hogy a hazai áruk körében valóban Magyarországon is hizlalt húsokat találnak majd a vásárlók. Hozzátette: a zászlót kitűzni könnyű – az új rendszer akkor lesz igazán sikeres, ha a származást, a minőséget rendszeresen ellenőrzés alatt tartják majd. A hatóságoknak olyan munkát kell végezniük, hogy az új jelölés joggal nyerje el a vevők bizalmát.

A körmendi Babati Kft. kereskedelmi igazgatója, Szakács Zoltán úgy fogalmaz: nagyon fontos, hogy a sertéshús származási országát láthatóvá teszik a termékeken, de még jobb lenne, ha ennél is több információt kapnának a vásárlók. Nem mindegy ugyanis az sem, az állat milyen tenyészetből származik, milyen takarmányon nevelkedett, hiszen akkor lesz egészséges a hús, ha a vágóállatot is egészségesen táplálták. Ilyen szempontból a legtöbb hazai sertéstenyészetnek nincs szégyenkeznivalója. – Bízunk benne, hogy ez az intézkedés tudatosabb vásárlásra fogja sarkallni a vásárlókat, és ők választásukkal a hazai feldolgozókat fogják erősíteni. Tőlünk nyugatabbra ebben is előrébb járnak. Hiába is próbálnának Ausztriában húsboltot nyitni, az ottani kereskedők a helyi termelőket részesítik előnyben.