Nem az iskolában tanítják a pálinkafőzést

A kerettantervben két témakör van, amihez a pálinkafőzés kapcsolható – mondta Varga Zsuzsanna, a Neumann János Általános Iskola tanára. – Az egyik hetedik osztályban, amikor a keverékek szétválasztásáról, a desztillációról tanulunk. Eddig csak a kőolaj-finomítás szerepelt itt ajánlásként a módszertani segédletben, most a pálinkafőzés is benne van példaként. De a tanórákon a gyerekek eddig is rá szoktak kérdezni, hiszen hamar párhuzamot vonnak: a falun élők jól ismerik a pálinkafőzést, sőt el is tudják mondani a menetét, hiszen sokuknál otthon is zajlik, tehát nem az iskolában tanítjuk erre őket.

A másik témakör 8. osztályban az Alkoholok című lecke, amelyben az etil- és metilalkohol szerepel. A tananyaghoz kapcsolódóan a szerves erjedésről beszélnek, itt megint előkerül a pálinkafőzés, és a gyerekek is mesélnek. Kitérnek arra is, hogy melyik alkohol hány fokos. – Az új NAT-hoz írt kerettanterv említi meg a pálinkafőzést, a jelenlegi tankönyvben nincs benne. Új, hogy a 7. osztályos tananyagnál szövegesen is szerepel, de a 8. osztályos segédlet már eddig is tartalmazta – foglalta össze a kémiatanárnő.

Sejberné Szabó Marianna, a vasvári Kardos László Általános Iskola igazgatója úgy véli, nem történik más, mint hogy ezekkel a példákkal – amilyen a pálinkafőzés, de akár a mustgáz, a széndioxid-méregezés és egyéb környezetkárosító jelenségek emlegetése, megbeszélése – közelebb hozzák a diákokhoz a tanórán a valóságot.

A tanár szabadsága, hogy milyen tananyagra milyen példát hoz, a kerettantervben ezek csak ajánlások.

– Jó dolognak tartom, ha a gyerek nem idegenül tekint ilyen gyakorlati kérdésekre, mint amilyen a pálinkafőzés is – mondta, hozzátéve, hogy a tanárok módszertani felkészítésére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, mint a szaktudományos ismeretekre, amelyek tudása elvárható egy pedagógustól. Az égető kérdés inkább az, hogy hogyan: mit milyen eszközökkel, módszerekkel lehet

megtanítani – mondja. – A projektalapú oktatás, a témahetek eredményesebbek lehetnek a tanítás során, mert sokkal több tapasztalatot nyerhetnek belőlük a diákok.

– A mai oktatás nagy problémája, hogy nem tudjuk motiválni a gyerekeket. Ha érdekeltté akarjuk tenni a gyerekeket a tanulásban, meg kell találnunk, hogy lehet belecsepegtetni az érdeklődést. Ennek minden életszerű példa eszköze lehet. A hagyományos életmódot és szemléletet ma már egyre kevesebb gyerek ismeri, pedig ez is fontos lenne a jövő szempontjából. A pálinkafőzés ennek lényeges eleme. Nem fontosabb vagy erősebb másnál, de ugyanolyan fontos.