A dozmati lány, Luca locsolást kért: megkapta!

A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség az országban működő hagyományőrző néptáncegyütteseket fogja össze, Vas megyéből egyedül a gencs­apáti együttes tagja. A szövetség kétévente rendez minősítő programokat, minden jelentkező csak a saját anyagával készülhet. Újítás volt a legutóbbi kiírásban, hogy félórás műsorokat hozzanak létre, így remek történetek kerekedtek ki országszerte. Héra Éva, a Muharay-szövetség elnöke elmondta: a minősített produkciók eleve fent voltak már a Youtube-on, a járvány adta a Muharay-mozi ötletét, hogy tegyék ki ezeket még nagyobb nyilvánosság elé a Facebookon.

Az elnököt is meglepi, milyen sokan nézik a Muharay-mozit, felfedezik, szeretik, aranyos kommentárokat írnak, köszönik, megosztják. Március 15. óta több mint huszonegyezren látták ezeket a filmeket, amelyek más körülmények között talán nem lettek volna ennyire népszerűek.

A gencsapátiak az ördögkő legendáját dolgozták fel, ez volt a legutóbbi minősített produkciójuk, amely kikerült a You­tube-ra, onnan pedig a Muharay-moziba, vagyis a szövetség Facebook-oldaláról is nézik és osztják. A helyi értéknek minősülő ördögkő a Szentkút felé vezető gyalogúton található; egy római oszloptöredék, amely 1907 óta áll a mai helyén; számos népi történet fűződik hozzá. A Szentkút és az ördögkő együtt került be a Vas Megyei Értéktárba.

– Az Egy leány két menyegzője című koreográfia eleje maga a legenda: az ördög el akarja rabolni a lányt, de nem sikerül. Végül hozzámegy ahhoz, akit szeret, ezért a műsorszám második fele egy lakodalmas – tudtuk meg dr. Györke Esztertől, aki férjével, Molnár Péterrel együtt a Gencs­apáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes művészeti vezetője. Kiváló minősítést kaptak ezért a produkcióért, az együttes vezetője, Varga Albin pedig akkor kapta a Muharay-nagydíjat. A sok ezer megtekintés mögött azt sejthetjük, hogy nemcsak hagyományőrzők nézik ezeket a versenyprogramokat, hanem a nagyközönség is. A gencsapáti néptáncegyüttes művészeti vezetői most, hogy elmaradnak a közösségi próbák, úgy tartják a kapcsolatot a csoportjukkal, hogy játékos feladatokat küldenek a tagoknak, olyan is volt, hogy mindenki küldjön vissza egy táncot vagy egy dalt; jó egymás hangját is hallani.

A néptáncos házaspár sokat van otthon a gyerekekkel, a 8 éves Lucával és a 12 éves Bencével. Idén apa és fia nem ment locsolkodni, de Luca kérte, hogy őt hagyományos módon locsolják meg dozmati házuk udvarán.

– Ez az igazi: a vödrös locsolás. Azért locsolták a lányokat, hogy frissek és termékenyek maradjanak – idézte fel az édesanya, dr. Györke Eszter. – Gyerekkoromban számon tartottuk, hány fiú jött húsvéthétfőn, és hány vödör vizet kaptunk. Régen szégyennek számított, ha valakihez nem mentek locsolni. Ma már azt is értem, hogy az asszonyoknak miért jobb kimaradniuk ebből.