Használják a halak a hallépcsőt Vas megyében

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztrák és magyar szakemberek bevonásával többéves programot indított a Rába vízgyűjtőin található élővilág megőrzéséért.

Dr. Szentirmai Istvántól az Őrségi Nemzeti Park Természetmegőrzési Osztályának osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a határon átnyúló projekt keretében egyebek mellett azt is vizsgálják, hogy a Rába és a Pinka halai használják-e az elmúlt tíz évben létesült hallépcsőket. Ennek érdekében 3000 halat, főként márnát, domolykót és paducot jelölnek meg. Mikrochipet ültetnek a halak testébe, és három helyen olyan berendezéseket, létesítettek, melyek rögzítik ha jelölt hal úszik át, az adott szelvényen. A Pinkán Felsőcsatárnál, a Rábán pedig az ikervári és a szentgotthárdi duzzasztónál helyeztek el ilyen vízi vevőantennákat. A jelölést és az adatok kiértékelését egy külső, biológusokból álló cég végzi.

Fera Gábor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályának zoológusa tíznaponta ellenőrzi a szentgotthárdi és az ikervári duzzasztónál elhelyezett halfigyelő antennákat. Kicseréli az akkumulátorokat és letölti a rögzített adatokat, ha kell combig vízben gázolva megigazítja a víz alá elhelyezett érzékelőket. Ellenőrzi az üzemképességet. Nem könnyű a halak nyomon követése.

Vas megye vizeit sok helyen duzzasztók tagolják. A Rábán, Szentgotthárd és a Kis-Rába között egykor negyven malom működött. A duzzasztógátak azonban akadályozzák a halak mozgását, rendszeres vándorlását. A probléma kezelésére kitalált műszaki megoldás, a hallépcső, azaz a gátat kikerülő, kisebb duzzasztott szakaszokkal tagolt csatorna.

A halak mozgásának nyomon követésére használt jelölésnek akkor van csak értelme, ha hasonlóan a madárgyűrűzéshez, vagy visszafogják a jelölt példányt, vagy valamilyen módon újra lehet regisztrálni a megjelölt halat. Sallai Zoltán már több évtizede kutatja egyebek mellett a Rába és a Pinka halait. Kelet-Magyarországról jár rendszeresen Vas megyébe, hogy a chipes haljelölést elvégezze. A művelet úgy történik, hogy a halak őszi és tavaszi vándorlási időszakában a duzzasztók alatt elektromos módszerekkel, egy rövid időre elkábítják a halakat. Kifogják a megfelelő példányokat beültetik a chipeket. Ezután két lehetőség van. Vagy megpróbálják hasonló módszerekkel kifogni, a jelölt halakat, a duzzasztók felett, és kézi dekóderrel leolvasni a beépített chipet, vagy a hallépcsők befolyó nyílása közelében, valamilyen dekóderrel kiegészített vevőantennával megpróbálják regisztrálni az átúszó halakat.

-2019 év végéig összesen 391 halegyedet jelöltünk meg RFID-chippekkel -kezdi beszámolóját Sallai Zoltán. -Ezek az egyedi jelek minden esetben a halak hasfalába kerültek beültetésre. Az elmúlt évben a jelölt halak közül, összesen 87 kelt át a szentgotthárdi hallépcsőn és kenucsúszdán, közülük a legnagyobb arányban a márnák használták a halátjárót, 41 %-uk kelt át. A domolykók 9 %-a használta a kiépített kerülő utakat. Ezeken kívül egy küsz és egy bodorka is sikeresen átjutott a műtárgyon. A jelölt halakról a jelfogás épített antennák és jelfogó berendezések (reader) segítségével történik.