Húsvéti foszlós kalács: ezúttal gluténérzékenyek sonkája mellé

Zsampach Lilla, az egyesület elnöke elmondta, hogy egy kis türelemmel sikerrel próbálkozhatunk a gluténmentes kalács elkészítésével, de azt tudni kell, hogy az ilyen típusú péksütemény elkészítése más technikát igényel, mint a búzásé.

Ha szeretnénk, hogy a kalácsunk könnyebben formázható legyen, segítségünkre lehet az útifűmaghéj vagy a guarliszt. Amennyiben a puhaságát fokoznánk, használhatunk például tápiókakeményítőt vagy bambuszrostot.

Íme a recept:

Hozzávalók: 50 dkg gluténmentes kenyérliszt, 1 evőkanál tápiókakeményítő vagy 1 evőkanál bambuszrost, 1 evőkanál útifűmaghéj vagy 1 kiskanál guarliszt, 4 dl tej, 10 dkg cukor vagy helyettesítő, 3 dkg élesztő, 1 evőkanál olaj, 3 dkg vaj, csipet só, 2 tojássárgája, 1 egész tojás a kenéshez.

Ha nem szeretnénk tápiókakeményítőt vagy bambuszrostot használni, rakjunk helyette plusz egy evőkanál lisztet a tésztába, az útifűmaghéj helyett 2 evőkanállal, ha pedig guarlisztet sem teszünk bele, hagyjuk ki a receptből, nem kell semmivel pótolni.

Futtassuk fel az élesztőt a tej felében a receptben használt cukormennyiségből elvéve két evőkanállal. Tegyük langyos helyre, hamar beindulnak az élesztőgombák. Szitáljuk át a lisztet, keverjük hozzá a többi száraz hozzávalót, és mehet is bele a felfutott élesztő, az olaj és a tojássárgája. Ha édesen esszük – nem sonkához – adhatunk hozzá vaníliát, citromhéjat és mazsolát is.

Ha szépen kidolgoztuk a tésztát, tegyük hozzá a vajat. A gluténmentes tésztákba hatékonyabb a vajmennyiség egy részét olajra cserélni, mert a sok vaj elnehezíti a tésztát. Sok receptben ezért csak olaj szerepel, de ha szeretnénk a vaj ízét is érezni a kalácsban, akkor a kettőt fele-fele arányban használjuk.

Ez a recept kifejezett lágy tésztát eredményez, aminek van előnye és hátránya is, ami a szokásos dilemma a gluténmentes kelt tészta készítésénél: választhatunk, hogy masszívabb, lisztesebb tésztát készítünk, amit sokkal könnyebb formázni, viszont a végeredmény kissé szárazabb jellegű kalács lesz, vagy pedig lágy tésztát csinálunk, amivel kifejezetten nehéz dolgozni, viszont, ha elkészül, lényegesen puhább végeredményt kapunk.

Ha maradunk az eredeti receptnél, és nem teszünk hozzá plusz lisztet, a legegyszerűbb, ha elegyengetjük egy kiolajozott, rizsliszttel szórt formában. A fonás ilyen lágy tésztánál komoly kihívás, de nem lehetetlen. Megpróbálhatjuk, hogy olajos kézzel, óvatosan kis gombócokat formázunk – mintha zsemlét készítenénk –, és ezeket tesszük egymás mellé/fölé a formába, így ha megsül, elérhetünk vele egyfajta hamis fonott kalács kinézetet.

Választhatjuk azt is, hogy olajos szilikonlapon (lehet sütőpapíron is) óvatosan szétlapogatjuk a tésztát, majd a szilikonlap segítségével finoman feltekerjük, mint a rétest, majd némi rákoncentrálással beleforgatjuk az egészet a formába.

Akárhogy is döntünk, hagyjuk még kicsit a formában is kelni, majd kenjük meg villával felvert egész tojással, és 180 fokon süssük készre körülbelül 40 perc alatt. Ha kihűlt, vágjuk fel ezt a csodálatosan puha kalácsot, és érezzük a hihetetlenül finom illatot!