2020.05.10. 07:00
Az első ünneplés Vas megyéhez kötődik: Chernel István szervezte Kőszegen
A madarak és fák napja legrégibb zöld jeles napunk. Valaha az iskolák életének fontos eseménye volt a május 10-e környékére időzített tavaszköszöntő természetünnep. Idén évtizedek óta először elmaradnak a szervezett programok. Arra azonban most is van lehetőség, hogy elmélyülten és kellő figyelemmel forduljunk a természet dolgaihoz. Szinetár Csabát, az ELTE SEK tanárát kérdeztük. Mint kiderült: Vas megyének nagy szerepe van az ünnep elterjesztésében.
Dr. Szinetár Csaba azt vallja: a természethez való érzelmi kötődés nélkül nincs természetvédelem
Fotó: VN
Ma már szinte egymást érik a különböző eredetű zöld jeles napok. A víz világnapjától a Föld napján át a „Ne vásárolj semmit nap!”-ig bezárólag. De van már világnapja az ózonnak, az erdőknek, a vizes élőhelyeknek, a biodiverzitásnak, valamint a beporzóknak is.
Ebben a tumultusban kissé megkopottnak tűnik a jó öreg – mindezt összefogó – madarak és fák napja. Zöld jeles napjaink, ünnepeink alkalmat adnak arra, hogy sok ember figyelmét ráirányítsuk természeti értékeinkre, környezetünk problémáira.
Fotó: VN
Dr. Szinetár Csaba zoológust, az ELTE SEK Biológiai Tanszékének főiskolai tanárát kérdeztük a nap eredetéről.
– A madarak és fák napja többszörösen is kötődik Vas megyéhez. Első alkalommal Chernel István szervezte meg az ünnepet Kőszegen 1902-ben. Ugyanakkor az Egyesült Államokban már 1894-től létezett a madarak napja (Birds day) és a fák napja (Arbor day). Az Országos Állatvédő Egyesület 1900. évi közgyűlésén már felvetődött, hogy amerikai mintára nálunk is legyen egy hasonló ünnep.
A kezdeményezést Herman Ottó karolta fel, aki egyébként fiatalkorában élt Kőszegen és jó barátságot ápolt Chernel Istvánnal. A kezdeményezés végül 1906-tól vált hivatalossá, méghozzá azáltal, hogy Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter közzétette azt a rendeletet, amely az iskolákban meghonosította a madarak és fák napjának megünneplését. Ma is az az értelme ennek a napnak, hogy ráirányíthatjuk az ifjúság figyelmét a vadon élő növény- és állatvilág fontosságára.
– Gyerekkoromban Körmenden nagy hagyománya volt ennek a napnak. A Várkert volt a színhelye az eseményeknek. Mind a gyerekek, mind a pedagógusok fogékonyak voltak erre. Édesapám volt hosszú ideig ezeknek az eseményeknek a szervezője. Jó alkalom volt ez mindig arra, hogy a helyi értékekre, a helyi sajátosságokra irányítsák rá a figyelmet – emlékezett Szinetár Csaba, majd így folytatta:
– A madarak és fák napja kapcsán Herman Ottó személyét is ki kell emelni. Tudjuk, hogy számos területen alkotott jelentőset. Talán az a legfontosabb, amit tőle tanulhatunk, hogy sok időt töltsünk a természetben – és azt elmélyült figyelemmel tegyük. Csak így érthetjük meg a folyamatait, és csak így alakulhat ki bennünk az az érzelmi kötődés, ami nélkül nem létezik valódi természetvédelem sem.
