2020.05.10. 07:00
Az első ünneplés Vas megyéhez kötődik: Chernel István szervezte Kőszegen
A madarak és fák napja legrégibb zöld jeles napunk. Valaha az iskolák életének fontos eseménye volt a május 10-e környékére időzített tavaszköszöntő természetünnep. Idén évtizedek óta először elmaradnak a szervezett programok. Arra azonban most is van lehetőség, hogy elmélyülten és kellő figyelemmel forduljunk a természet dolgaihoz. Szinetár Csabát, az ELTE SEK tanárát kérdeztük. Mint kiderült: Vas megyének nagy szerepe van az ünnep elterjesztésében.
Dr. Szinetár Csaba azt vallja: a természethez való érzelmi kötődés nélkül nincs természetvédelem
Fotó: VN
Ma már szinte egymást érik a különböző eredetű zöld jeles napok. A víz világnapjától a Föld napján át a „Ne vásárolj semmit nap!”-ig bezárólag. De van már világnapja az ózonnak, az erdőknek, a vizes élőhelyeknek, a biodiverzitásnak, valamint a beporzóknak is.
Ebben a tumultusban kissé megkopottnak tűnik a jó öreg – mindezt összefogó – madarak és fák napja. Zöld jeles napjaink, ünnepeink alkalmat adnak arra, hogy sok ember figyelmét ráirányítsuk természeti értékeinkre, környezetünk problémáira.
Dr. Szinetár Csaba zoológust, az ELTE SEK Biológiai Tanszékének főiskolai tanárát kérdeztük a nap eredetéről.
– A madarak és fák napja többszörösen is kötődik Vas megyéhez. Első alkalommal Chernel István szervezte meg az ünnepet Kőszegen 1902-ben. Ugyanakkor az Egyesült Államokban már 1894-től létezett a madarak napja (Birds day) és a fák napja (Arbor day). Az Országos Állatvédő Egyesület 1900. évi közgyűlésén már felvetődött, hogy amerikai mintára nálunk is legyen egy hasonló ünnep.
A kezdeményezést Herman Ottó karolta fel, aki egyébként fiatalkorában élt Kőszegen és jó barátságot ápolt Chernel Istvánnal. A kezdeményezés végül 1906-tól vált hivatalossá, méghozzá azáltal, hogy Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter közzétette azt a rendeletet, amely az iskolákban meghonosította a madarak és fák napjának megünneplését. Ma is az az értelme ennek a napnak, hogy ráirányíthatjuk az ifjúság figyelmét a vadon élő növény- és állatvilág fontosságára.
– Gyerekkoromban Körmenden nagy hagyománya volt ennek a napnak. A Várkert volt a színhelye az eseményeknek. Mind a gyerekek, mind a pedagógusok fogékonyak voltak erre. Édesapám volt hosszú ideig ezeknek az eseményeknek a szervezője. Jó alkalom volt ez mindig arra, hogy a helyi értékekre, a helyi sajátosságokra irányítsák rá a figyelmet – emlékezett Szinetár Csaba, majd így folytatta:
– A madarak és fák napja kapcsán Herman Ottó személyét is ki kell emelni. Tudjuk, hogy számos területen alkotott jelentőset. Talán az a legfontosabb, amit tőle tanulhatunk, hogy sok időt töltsünk a természetben – és azt elmélyült figyelemmel tegyük. Csak így érthetjük meg a folyamatait, és csak így alakulhat ki bennünk az az érzelmi kötődés, ami nélkül nem létezik valódi természetvédelem sem.