Két év alatt jelentősen javult a Nárai határában húzódó védett terület állapota

Nárai a sárgaliliom faluja. Bár lehet, hogy nem mindenki tudja, hol van pontosan a csodarét, de azt sokan számon tartják, hogy ez a szépséges növény ott él a falu határában. Kimondani is furcsa: eszmei értéke szálanként százezer forint. Németh Tamás polgármester már sorolja is: a polgármesteri hivatal szomszédságában nagy felirat hirdeti a Sárgaliliom Alkotóház létezését, volt korábban a faluban Sárgaliliom énekkar, 2013-ban pedig Sárgaliliom-virágzás napja fesztivált is rendeztek.

Természetesen van Náraiban Liliom utca is. Persze ravasz módon nem az, ami odavisz.

A polgármester szívén viseli a rét sorsát. Néhány éve táblákat tettek ki, hogy a rétet megóvják a járművektől. Most büszkén mutatja a liliomoktól sárgálló rétet. Az erdészettel együttműködve az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai két évvel ezelőtt kezdték el az elhanyagolt terület szakszerű kezelését. Eltávolították a rétbe dőlt fákat, és már látszik a cserjeirtás hatása is. Dr. Szépligeti Mátyás természetvédelmi területfelügyelő elmondta: évente kétszer, kézi motoros kaszával lekaszálják a rétet, és le is hordják a szénát. A rét gondozott felén május közepétől nagy számban nyílik újra a sárgaliliom és a kék színű szibériai nőszirom. Nemrég fedeztek fel itt pár tő réti kardvirágot is.

A Nárai határában fekvő Zsidu-rétet a hazai botanikustársadalom a kilencvenes években úgy tartotta számon, mint a sárga sásliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) legjelentősebb hazai élőhelyét. Az akkor készült felmérés 80-90 ezer tő sárgaliliomról és 4-5 ezer szibériai nősziromról, 120-150 kornistárnicsról, több száz kenyérbélcickafarkról írt.

Dr. Kovács J. Attila professzor emeritus, nyugalmazott főiskolai tanárt, az ELTE Savaria Egyetemi Központ biológia tanszékének tanárát Pest megyei otthonában értük utol. Takács Béla tanszéki kollégájával 1994-ben a ­Kanitzia tudományos folyóiratban publikálták a Nárai határában található rét felmérésének adatait. Kezdeményezték a terület országos védettségét. Kovács J. Attila a felmérés után még 10-15 évig szívesen vitte ki a főiskolásokat a területre terepi gyakorlatra.

– A sárga sásliliom csak néhány helyen él az országban. – tudtuk meg a professzortól. – Az Őrségben, Somogyban, a Bakonyban vannak élőhelyei de a Duna túlsó oldaláról, sőt egész Romániából hiányzik. Amikor rendszeresen jártam a területet, még jó állapotban volt, de már akkor is láthatók voltak a beerdősülés jelei.

A professzor hitetlenkedve fogadta azokat a híreket, amelyek a terület romlásáról becserjésedéséről szóltak. Egy országos programban 2013-ban mérték fel a helyi jelentőségű területek állapotát. A Zsidu-rét elvadult, gondozatlan jelleget mutatott. A közepén traktorokkal járt széles csapa húzódott, nagy részét a nagy aranyvessző uralta. Kovács J. Attila elmondta, hogy a sárga sásliliomot Clusius, a neves polihisztor 1579-ben már megtalálta, innen nem is olyan messze, a mai Burgenland területén a Pónici-réten. Náraiban még a hatvanas években is szívesen szedték csokorba a liliomot.

A tudományos világ térképére Csaba József neves Vas megyei ornitológus helyezte fel Nárai nevét.

Már Szombathelyen él annak a Horváth Józsefnek az unokája, aki megmutatta a természettudósnak a rétet. Pálmai Árpád, az unoka elmesélte, hogy nagyapját csak Res Jóskának becézték a faluban. Ismerte Csaba Józsefet, aki a hatvanas évek elején az állami gazdaságban dolgozott könyvelőként, és albérletben lakott Náraiban. A nagypapa hívta fel a tudós figyelmét a Picege- és a Kukulló-erdő között meghúzódó rétre. Csaba József már akkor védelemre javasolta. A védetté nyilvánítás 1975-ben történt meg.