A család földjét kettévágta a határ

2020.06.04. 09:00

Magyarországhoz akartak tartozni, 1923 tavaszán tizedikként Szentpéterfa is visszatért

A Trianon után elcsatolt nyugati területsávból visszatért Magyarországhoz – mert ide akart tartozni – tíz település: a „hűség falvai”. Ezek egyike Szentpéterfa, ahol Geosits Pálné Erzsi néni (90) fogad.

Merklin Tímea

Fotós: © Szendi Péter

Geosits Pálné a Magyarországot feldaraboló tragikus történelmi események után, 1930-ban született egy tizenhárom gyermekes családba, tizedikként, már csak egy húga él. Gyerekként a nagyobb testvéreinek beszélgetéseiből és az iskolában hallottak alapján tájékozódott arról, hogy mi történt az első világháborút lezáró békediktátum következményeként az országgal, a faluval, a családjával, megtapasztalta a kényszerhelyzet hatását.

90 éves Geosits Pálné azt mondja: Trianon máig hat
Fotó: Szendi Péter

– Két évig voltunk az „erőszakosság” alatt; két testvérem – József és Vince – is akkor született, amikor a falu el volt csatolva Magyarországtól, ezért az ő irataik német nyelvűek, a keresztséget is Eberauban (Monyorókeréken) jegyezték be. Az iskolában a tanító tanította, hogy milyen fájó, hogy Magyarországot széttépték, odalettek a bányák, a gazdag erdők, földek, és hogy a világon a legjobb búza a magyar búza, a legjobb alma a magyar alma – meséli Erzsi néni. – Amikor elcsatoltak minket, a miénkek nem akarták felvenni a németet. A plébános Strassner József, a bíró Hirschl Ferenc és az iskolaigazgató Németh János álltak a nép mellé, és aláírásokat gyűjtöttek, hogy Magyarországhoz akarunk tartozni, az iratot Sopronba kellett vinni. 1921-ben el-, 1923-ban visszacsatoltak minket. De a családunk földjét így is kettévágta a határ. Szentpéterfa az egyik leghűségesebb falu. A bátyáim tudtak úgy beszélni a hazáról, hogy gyerekfejjel csak csodáltam őket.

Geosits Pálné Trianonról szólva azt mondja, a hatása máig tart. Adót fizettek folyamatosan egy kirekedt földdarabért 1948-tól, de nem tudtak kimenni a szőlőbe, 1991-ig el volt zárva.

Középen: a plébános Strassner József, a bíró Hirschl Ferenc és az
iskolaigazgató Németh János – a nép mellé álltak

Csak a határnyitás után tudott kijárni a fia, aki gondozta is harminc évig, szeretett volna rá elővásárlási jogot, hogy visszavegye az osztrák államtól, de 2020 februárjában megtudta, hogy eladták. Az idős hölgy nem érti, hogy lehet ez, mert a férje nagyapja, az 1862-ben született Franz Geosits volt bejegyezve tulajdonosnak a telekkönyvbe, sok-sok leszármazottal, akik szétszórva élnek a világban. A fia formálhatott volna jogot az örökségre, és vételi szándéka is volt, hiszen adóztak is a föld után, ami apáról fiúra szállt, és mivel idejöttek Szentpéterfára az adózási számlák, a címük is ismert volt Ausztriában.

– Trianon máig hat – állapítja meg Erzsi néni. – Annak a teleknek számunkra elsősorban nem a pénzbeli, hanem az eszmei értéke magas. Ugyanaz történt a családunkkal, ami Magyarországgal. Elvették tőlünk a földrészünket. Most másodszor is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában