A pitykétől a bicskáig: fémművesség Vasban

A kiállítás kurátori feladatait dr. Horváth Sándor néprajzkutató, a skanzen intézményvezetője látta el. A résztvevőket elsőként Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója köszöntötte. – Ez a tárlat és annak megnyitója több szempontból is egyedi. Egyrészt azért, mert hosszú idő után ez az első kiállítás, másrészt, hogy már hosszú ideje tervezzük a megvalósítását. Még Ausztriában is jártunk ez ügyben tárgyalni – eredetileg a jövő évre terveztünk egy jóval nagyobb volumenű kiállítást, de úgy érzem, ez is remekül megmutatja, hogy a fémet hogyan és mire használták egykor a megyében – mondta az igazgató.

A kiállítást Perger Gyula, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár néprajzkutatója nyitotta meg. Felhívta a kiállítás jelentőségére a figyelmet: ugyanis a letűnt tárgyi kultúra kihalásával nemcsak technológiák vesztek oda, de nyelvünk is szegényedett. Ma már nem tudjuk, mit jelent a srófra jár az esze kifejezésből a sróf, sokaknak mindegy, hogy reszelő vagy meszelő – és ennek nem a közömbösség az oka, csupán kikoptak ezek a tárgyak a mindennapi használatból.

A három helyiségben, összefoglaló leírásokkal tarkított kiállításon a látogató betekintést nyerhet a késes-, lakatos-, bádogos- és kovácsmesterségbe, az ezüst-, réz- és ónművességbe, láthat apácamunkát, cégért, vidravasat, béklyót, de még szentgotthárdi kaszát is. A tárlat 2021 novemberéig tekinthető meg.