A vidéki hotelek előbb talpra állhatnak

A több mint ötven éve az ország hét régiójában működő szövetség a magyar turizmus és vendéglátás egyik meghatározó szakmai szervezete, a hazai hotelkapacitás hatvan százalékát képviseli.

A régiós közgyűlést Szabó Zoltán, Sárvár alpolgármestere köszöntötte. Kiemelte, hogy ezek az összejövetelek is segítik a járványhelyzetből való kilábalást az összefogással és a kreatív ötletek megosztásával.

– Erre jó példa Sárvár, ahol a város önkormányzata, szállás­adói és vendéglátói még szorosabban együttműködnek a covidos időszakban – tette hozzá.

Az összejövetelen szóba került a szakmai szervezet országos szállodapiaci felmérése, amelynek a Covid–19-járványhelyzet hatásai álltak a középpontjában. Eszerint látványos különbségek mutatkoznak a budapesti és vidéki szállodások kilátásai között, több évig eltarthat a piac visszaépülése. Az ágazat megmentéséhez létfontosságú lenne az állami segítségnyújtás.

A felmérés rávilágított arra, hogy a 2020-as bevételki­esés – a tavalyihoz képest az elérhető üzemi eredményszint tekintetében – Budapesten a szállodák többségénél várhatóan 70 százalék fölötti lesz, míg vidéken 20-40 százalékos csökkenést várnak. A vidéki hotelek hamarabb talpra állhatnak, mint a fővárosiak. A korábbi eredményszint Budapesten 2023–2024-re, míg vidéken 2021–2022-re érhető el a turisztikai szakemberek szerint.

A közgyűlésen az új turisztikai szakképzésről előadás is elhangzott. Az ötéves iskolarendszerű képzés során a tanulók két év után ágazati alapvizsgát tesznek, majd a szakmai képzés duális partnernél folytatódik külső gyakorlóhelyeken. A negyedik év végén a diákok előrehozott érettségi vizsgát tesznek, az utolsó tanévben az intenzív idegen nyelvi képzés mellett teszik le a technikusi vizsgát, amely emelt szintű érettséginek számít majd.