Körforgalmak és a bitumen illata – Tóthné Temesi Kinga építőmérnökkel beszélgettünk

Pécsre, az ottani Nagy Lajos Gimnáziumba járt Tóthné Temesi Kinga, Szombathelyre az egyetem után költözött. – Pedagógusnak készültem, végül édesapám indíttatására lettem mérnök, ő is építőmérnökként dolgozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen ismerkedtem meg a férjemmel, egy tankörbe jártunk, ő a vasutat, én a közúti szakterületet választottam, és mivel ő szombathelyi, itt telepedtünk le. Teljesen új környezetben indult a pályám és kezdtük a családi életünket 1985-ben. A Vas Megyei Közúti Igazgatóságon lett állásom tervezőként, és 2006-ig dolgoztam ott különböző beosztásokban. Nagyszerű iskolának bizonyult: tanulhattam, és mindig támogattak, hogy kipróbálhassak újdonságokat egyéni, kísérleti jelleggel.

Újszerű irányt jelentett, hogy az akkori főmérnökétől 1985-ben feladatul kapta, hogy különböző csomóponttípusokat rajzoljon meg egy Zala megyei településen. Támpontként a körforgalmi csomópontok svájci útmutatóját kapta a kezébe, amiből az alkalmazhatóság elveit lefordítva kezdett dolgozni. A nyugatról bejövő új szemlélet a rendszerváltás után elterjedt. Francia–magyar tudományos együttműködés kezdődött. A megyében az elsők között jelent meg az alkalmazásuk.

– A Hunyadi út–Szőllős utcai körforgalom készült el elsőként, ezzel egy időben Körmenden a 8-as és 86-os főutak körforgalmának tervezési feladata is nekem jutott. 1995-ben létesült a piskóta alakja miatt elhíresült jánosházi körforgalmú csomópont a 8-as és 84-es főút találkozásánál, amelynek kitalálója, tervezője és műszaki ellenőre voltam. Korábban hatalmas torlódások alakultak ki ott, és baleseti gócpontnak számított.

Tóthné Temesi Kinga fiatalon bekapcsolódott a megyében működő szakmai szervezetek munkájába is: szakértője, tanácsadója lett a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság baleset-megelőzési bizottságnak. Igazgatósági munkájához hozzátartozott a balesetek elemzése, a forgalmi rendek felülvizsgálata a megye közúthálózatán. A jelentések, baleseti leírások alapján törekedett megoldást találni a problémákra, összehangolni a tapasztalatokat, és a jó külföldi példákat – előzési sávok bevezetése, forgalomcsillapított övezetek kialakítása – itthon is meghonosítani. Miután 2006-ban távozott első munkahelyéről, a tervezést mellékállásként folytatta, és a mai napig végzi. Tizennégy éve felkérést kapott egy kivitelező cég vezetésére a korábbiaktól eltérő feladattal, felelősségi körrel.

Megvalósították a szombathelyi és a kőszegi Fő tér átépítését, ő volt a szombathelyi Szent Márton utca és környezete rehabilitációjánál a közterület-alakítás felelős tervezője, a Berzsenyi tér és környéke felújításának tervezéséért is ő felelt, a Weöres Sándor Színház tervpályázatánál szakértői feladata volt.

– A bitumen illata nekem olyan, mint a cukrásznak a készülő süteményé. Az építés pedig inspiráló dolog. A megvalósítás öröme mindig továbblendít a nehézségeken. Rövid időszak volt ez az életemben: cégcsoport-átalakítás miatt Budapestre vitt volna az utam. Ám a férjemmel még az egyetemen megfogadtuk: itt, vidéken élünk teljes életet. Karrierista talán csak addig voltam, amíg meg nem született az első gyermekünk. A gyerekek mutatták meg, hogy nem ez az egyetlen út, és később is ez lett a fő szempont.

Néhány hónap múlva megpályázta a Közlekedéstudományi Intézet állását: az Északnyugat-Magyarországi Közlekedésszervező Iroda vezetője lett. A közösségi közlekedés átalakításával, menetrendi kérdésekkel foglalkoznak. Szolgálják a megrendelő és az igénybe vevő utasok érdekeit, segítik az operatív működtetést és szolgáltatásfejlesztést a közforgalmú közlekedésben. Amikor a feladatait félreteszi, hobbijának, az éneklésnek hódol. A heti egyszeri próba az Erkel-kórussal szent. Hat éve a Vivace kamarazenekarnak is tagja, barokk zenét játszanak.

Sokáig kettősség volt benne, hová tartozik: erős volt a pécsi kötődése, azután elfogadtatta, és most már vasinak mondja magát. Tovább erősítette az érzést, hogy a megépült körforgalmakkal tenni tudott azért, hogy kevesebb baleset történjen a megye útjain. Egyébként is az élteti, ha tenni tud. Azt mondja, aktuális Szombathely közlekedési felülvizsgálata, átgondolt településfejlesztési koncepcióra van szükség. A közlekedés kiszolgál, az igényekre kell megoldást találni, ha szükséges, tudatosan változtatni a város szerkezetén, tervezésén. A munkában számítanak a szakértelmére és a KTI közreműködésére is, kutatások kezdődtek a városi mobilitási terv előkészítésére. Szombathely is pályázott az Európa 100 intelligens városa programban, ennek egyik területe az intelligens közlekedés. Ő kapott felkérést, hogy a közlekedési csoportot irányítsa.

Azt mondja, óriási érzés, hogy elhalmozták díjakkal: az utóbbi egy évben megkapta a magyar mérnöktársadalom közlekedési tagozatának életműdíját, a Vas Megyei Mérnöki Kamara pedig Bodányi Ödön-díjjal ismerte el. És, hogy az egész pályáján szerencséje volt: mindig volt lehetősége az innovációra, tanulni és kipróbálni a mások által még nem alkalmazott módszereket. Jó helyen, jókor volt, a jó pillanatban.