Irodalmi karakter

2020.11.30. 07:00

Beborul és kisüt, kaddis a költőért – Vasárnapi élő a zsidó imateremből

Prieger Zsolt vasárnap ismét visszatért szülővárosába, Szombathelyre. Törőcsik Franciskával vasárnap mondott kaddist a Szombathelyi Zsidó Hitközség imatermében: versekből, szövegekből, zenékből összeszőve, Térey Jánostól és Térey Jánosért.

Ölbei Lívia

Törőcsik Franciska (színésznő) és Prieger Zsolt (zenész),Káddis Térey Jánosért online előadás. 20201129, ut, Szombathely, Vas Népe / Unger Tamás

Fotó: Unger Tamás

– A Térey-előadásunk egy színpadi trilógia része, melyet Törőcsik Franciskával adunk elő, s melyben nagyon különböző, de szívemhez közelálló irodalmi karaktereket idézünk meg a színpadon, szavalva-zenélve-egymásra reagálva – mondja elöljáróban Prieger Zsolt, a Szombathelyen életre hívott Anima Sound System vezetője.

– Az egyik a jövőre 100 éves Pilinszky, aki gyermekkorom óta nagy hatással van rám, és ez a hatás nem lett kisebb 40 év múltával sem. A másik Szerb Antal, aki sármjával, okosságával és tragikus sorsával egyszerre példa, tudós tanár és közeli jóbarát.

Törőcsik Franciska a szombathelyi zsidó imateremben. A Térey-kaddis szövegei a színésznőre hangolva kerültek egymás mellé Fotó: Unger Tamás

A harmadik „irodalmi karakter” – a trilógiában a második – a tavaly 49 évesen elhunyt Térey János, aki nemcsak kiemelkedő költőként, hanem eleven jóbarátként, az előadókhoz fűződő viszonyában is megidéződik az előadásban: – Csináltam vele közös zenét, beszélgettem vele színpadon, jártam vele külföldön, közel álltunk egymáshoz. Tavaly egy díjátadón János posztumusz elismerést kapott és Franciska olvasta fel azt a szöveget, amit én írtam a jeles eseményre – mondja Zsolt. – De Franciska másképp is kapcsolódik hozzá, mert János Franciska dédapjáról, Sajó Istvánról, a neves debreceni építészről írta első publikációját még gimnazista korában, és azt is jól tudjuk mindketten, hogy Sajó mindvégig igazi példakép maradt a számára.

A Térey-előadást pedig – amelynek szerkesztője-dramaturgja, zeneszerzője ő maga, a szövegeket kifejezetten Törőcsik Franciskának válogatva – azzal ajánlja, hogy „Térey nem a napi politikai-irodalompolitikai bulvárban él igazán, hanem a paulusi jégmezőkön, a Valóságos Varsóban, a februári Drezdában. Mert vele aztán tényleg könnyedén át tudsz kelni Budapesten, de elnavigál ő a Káli-medencétől a Nibelung-lakóparkig is simán, vagy Debrecenből Szombathelyig szemlecsukva, egészen a legkisebb jégkorszaki, disztopikus pesti belvárosig. Sokat tud a hazáról”. Zsolt végül (de egyáltalán nem utolsósorban) köszöni Sugár Juditnak és a Szombathelyi Zsidó Hitközségnek, hogy befogadja és közvetíti a Térey-kaddist.

És vasárnap 15 órakor megkezdődik a szombathelyi ősbemutató, amely „Térey János költői hangját és üzenetét vonja új, meglepő, mégis szakrális kompozíciós mezőbe az imádság, a szépirodalom, a kortárs elektronika és a biblikus motívumok segítségével”. Az imaterem sűrű és néma szakralitása átsüt a képernyőn. És meg is szólal. Előadás. Kaddis. Szertartás. „Beborul és kisüt. Napos hideg, / Szárítson minket és fertőtlenítsen!” Tényleg ilyen ez a délután. Mint amikor egyszer csak feltör a zokogás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában