Felelős magatartással Vas megyében megúszhatjuk a sertéspestist

Egy éve tart a koronavírus-járvány, ezért talán hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nemcsak minket, de időnként az állatokat is sújtják a járványok. Az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza ráadásul gyógyíthatatlan, egyetlen lehetőség a megfertőződött állatok leölése. Sajnos jó ideje mindkét betegség jelen van hazánkban, az ASP lassan három éve fertőz, miután 2018. április 21-én igazolták a jelenlétét Heves megyében, a madárinfluenza vírusát pedig alig egy év szünet után, 2021. január 6-án mutatták ki újra egy Komárom-Esztergom megyei mintában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) rákérdeztünk, hogyan állnak a védekezéssel Vas megyében.

Két részből álló cikksorozatunk első felében az ASP-vel foglalkozunk, a témának pluszaktualitást ad, hogy nem­régiben jelent meg a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv, amelynek egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznóállomány-sűrűség 2025. február 28-áig 100 hektáronként fél vaddisznóra fogyatkozzon. Az állománygyérítés révén – azon túl, hogy a vaddisznók között lassul a járvány terjedése – csökkenthető annak a lehetősége is, hogy közvetlen vagy közvetett érintkezés történjen a vaddisznók és a házi sertések között. Ezáltal pedig annak az esélye is mérséklődik, hogy a házisertés-állományokban megjelenik az ASP vírusa. Ha ez megtörténne, az bizony komoly gondot okozhatna, ugyanis a megyében 17 nagy létszámú telep (37 ezer 190 sertés) és 1442 kis létszámú (5365 sertés) sertéstartó gazdaság található. A Nébih válaszából az is kiderül, hogy a tavalyihoz képest másfélszeresére emelték a kilőni tervezett vaddisznók számát. Ennek alapján a mostani vadászati szezonban összesen

15 ezer 626 vaddisznót kell elejteni csak Vas megyében, ebből 2020. szeptember 30-áig 4923 vaddisznó kilövése teljesült, ami elmarad az időarányosan várt 40 százaléktól (6250). Hogy végül mennyire sikerül az állománygyérítési terv, március végén derül ki.

Az ASP vírusa jelenleg még Vas megyétől távol, Komárom-Esztergom megyében van csak jelen, így a vaddisznóktól történő közvetlen fertőződés esélye csekély. (Tavaly a megyéből 1277 vaddisznómintát küldtek be a Nébihhez, mindegyik negatív lett.) A felelőtlen emberi magatartás azonban – például az állati eredetű élelmiszer-hulladék házi sertéssel való etetése – kiemelt veszélyt jelent a betegség gyors terjedésére, távoli területeken történő megjelenésére. Ha az érintettek – vadászok, állattartók – maradéktalanul betartják a járványvédelmi intézkedéseket, és a vaddisznóállomány csökkentése is az elvárt mértékben megvalósul, nagy az esélye, hogy Vasban nem, vagy csak hosszú idő múlva jelenik meg az ASP vírusa.

Fontos: ha kirándulók, erdőjárók elhullott vaddisznót találnak, a lehető leggyorsabban jelentsék az illetékes állategészségügyi hatóságnak vagy a területileg illetékes vadásztársaságnak, de a bejelentést a Nébih zöldszámán (06-80/263-244) is meg lehet tenni. Az elhullott vaddisznó begyűjtéséről, mintázásáról és megsemmisítéséről az állat­egészségügyi hatóság intézkedik majd.

Kiemelt képünkön: A stratégiai cél az, hogy a statisztikai adatok szerint négy év múlva száz hektáronként már csak fél vaddisznót számoljanak. Ha turisták, erdőjárók elhullott állatot látnak, azonnal jelentsék!